kiskunhalas

2021.07.01. 11:30

Dr. Szlávik János szerint, a madárinfluenzától kell leginkább tartanunk

Sok olyan fertőző betegség van, ami végül nem okoz világjárványt, de a tudósok az elmúlt évtizedekben már kongatták a vészharangot, hogy jöhet olyan vírus, aminél ez megtörténik. Ennek ellenére végül felkészületlenül érte a társadalmakat a Covid–19-járvány – többek között ezekről is szó volt dr. Szlávik János infektológus szakorvos előadásán a Richter Egészségváros kiskunhalasi rendezvényének részeként.

Mester-Horváth Nikolett

Dr. Szlávik János infektológus szakorvos előadása a kiskunhalasi rendezvényen

Fotó: Posgai Ákos

Sok minden megváltozott az életünkben az elmúlt másfél évben, mert száz év telt el az utolsó világjárvány (spanyolnátha) óta, a társadalmak pedig nem voltak felkészülve egy újabb pandémiára – kezdte előadását Szlávik János. Rámutatott arra, hogy az elmúlt évszázadban több olyan betegség is kialakult, amiből világméretű járvány lehetett volna, mégsem így lett.

– Abban, hogy a Covid–19 végül mégis az egész bolygón elterjedt, hatalmas szerepe van az embernek, méghozzá a légiutas-forgalom elképesztő mértéke miatt. Rövid idő alatt tudták az utasok Kínából elhurcolni a vírust – hangsúlyozta a szakorvos.

Hozzátette ugyanakkor, hogy akár a globális felmelegedésnek is lehet szerepe egy-egy vírus terjedésében, amire példaként a szúnyogok által terjesztett, Afrikában, Amerikában és Ázsiában jelenlévő dengue-lázat említette. A bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedésével párhuzamosan a dengue-lázat okozó szúnyogok elkezdtek vándorolni, és számolni kell azzal, hogy valamikor hazánkban is meg fognak jelenni. Sőt, már most egyre több ilyen esettel találkoznak Magyarországon – derült ki a szakorvos előadásából.

Szlávik János beszélt arról is, hogy ő még mindig azt vallja: az emberiségnek a madárinfluenzától kell a legjobban félnie.

Emberről emberre ugyan még nem terjed, de nagyon súlyos betegségről van szó.

– És elsősorban gyerekek az áldozatai. Ennek egyszerű oka van, termetüknél fogva a csirkefarmokon az ürülék pora hozzájuk jut el először, ők betegszenek meg. A Távol-Keleten pedig nincs olyan család, akinek ne lenne csirkéje, ami ráadásul vadmadarakkal is találkozik – mutatott rá a veszélyre.

A nyugat-afrikai ebola­járványról is részletesen mesélt a jelenlévőknek a szakorvos, hangsúlyozva azt, hogy az akkor megszerzett gyakorlatnak milyen szerepe volt a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

– Nagyon megijedtünk, hogy az ebolát hozzánk is behurcolják, ezért megtanítottuk a nővéreknek, hogyan kell tűpontosan beöltözni, milyen óvintézkedésekre van szükség. Az én dolgozóim az ebolán nőttek fel, a koronavírus megjelenésekor már pontosan tudták, miként kell felöltözni a védőfelszerelésbe és levenni azt úgy, hogy ne érintkezzen a ruha egyetlen része sem a bőrükhöz. Ez rendkívül fontos tudás volt a mostani járvány kezelésében – mondta. Kiemelte azt is, hogy

az ebola szintén denevértől származik, ami nem meglepő, hisz a helyiek mindent megesznek, így találkozhat az állat vére az emberével.

Majd arra hívta fel a figyelmet Szlávik János, hogy az elmúlt években két alkalommal is nem sok választotta el az emberiséget egy világjárvány kirobbanásától, szintén a koronavírus családjába tartozó vírusok miatt. Először a Távol-Keleten 2003-ban megjelenő SARS-járvány, aminek világméretű terjedését sikerült megakadályozni. Aztán jött a MERS-járvány a Közel-­Keleten 2012-ben, ami kevésbé terjedt emberről emberre, így nem hurcolták el más országokba.

– A tudósok már kongatták a vészharangot, jeleztük, hogy „Vigyázz emberiség!”, de nem vigyáztunk. De már 2014-ben az ebolajárvány idején Barack Obama is azt mondta, biztosan eljön az idő, amikor halálos ragály söpör végig a világon, és életbevágó, hogy fel legyünk rá készülve. Nem voltunk – fogalmazott Szlávik János.

Hangsúlyozta viszont, hogy egy nagyon jó dolog történt most: már kellő gyakorlati tudás van a szakemberek kezében egy világjárvány kezeléséhez, ráadásul olyan elképesztő pénzeket fordítanak most a vírusok elleni gyógyszeres kezelések és védőoltások kifejlesztésére, hogy egyes tudósok úgy gondolják, pont emiatt ilyen világjárvány már nem lehet az emberiség történetében.

Dr. Szlávik János infektológus szakorvos előadása a kiskunhalasi rendezvényen
Fotó: Posgai Ákos

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában