Ma is éltetik a sváb hagyományokat Császártöltésen

A város azon kevés megmaradt német hazai települések egyike, ahol a nemzetiségi hagyományok ápolása a reneszánszát éli. A 2300 fős lakosság többsége a több mint 275 éve bevándorolt telepesek leszármazottjai. Az utóbbi néhány évben egyre több olyan rendezvényt tartanak, amely a helyi sváb élet egykori tradícióit mutatják be. Ilyen rendezvény volt a szombati is, amelyre a töltésiek több települést hívtak meg, hogy bemutassák a régi öregek receptjei szerint készült ételeket.

Babarc, Érsekhalma, Ceglédbercel, Rácalmás, Nemesnádudvar, Feked, Hajós delegációi mutatkoztak be ételeikkel. A falu központjában főzőhelyeket alakítottak ki, ahol kóstolójegyek ellenében lehetett megízlelni az étkeket. Ha valaki körbejárta a helyszíneket és mindenhol kóstolt, akkor egy kulináris időutazáson vehetett részt, amelynek a végén négy töltési pincészet vörös-, fehér- és rozé borai közül is ízlelhetett. S hogy közben senki se unatkozzon, egy színpadon léptek fel a meghívottak ének- és táncegyüttesei. A konferanszié Káposzta Lajos volt, aki stílusosan, németül vezette a műsort.

És hogy honnan is jött a rendezvény ötlete?

– Az emberek ki akartak lépni több mint egy év után az otthonaikból. Szabadtéren vagyunk, eszegetünk, iszogatunk, éneklünk és táncolunk. A sváb települések összejönnek nálunk, ismerkednek, bemutatkoznak a színpadon. Az ötlet a helyi sváb szakácskönyv készítésekor született. Amikor írtuk a recepteket, akkor derült ki, hogy utcánként különböző módon készítik ugyanazt az ételt. Ekkor gondoltuk, hogy más sváb települések is megőrizték az ételeiket, és azokat össze is lehet hasonlítani – nyilatkozta hírportálunknak Takácsné Stalter Judit. Majd hozzátette: az idén ez a második rendezvényük, ugyanis június első hétvégéjén a pincetulajdonosok nyitották ki pincéiket, melyek egyre népszerűbbek a látogatók előtt.

Augusztusban pedig a Falualapítók Ünnepét rendezik meg, amely háromnapos rendezvénysorozat lesz. Összefogva a pinceegyesülettel, a pincesorokra viszik át a színpadokat, és ott lesznek programok.

A császártöltésiek sonkalevessel, húsos káposztával, töltött húsos – szaumaga – étellel várták a látogatókat, édességként, pedig kemencés kelt kalácsot is ehetett az éhes ember.

Az érsekhalmiak sátra előtt is nagy sor volt, ott sváb kanalas fánkot készítettek, fahéjjal, kakaóval, kókusszal és hatféle lekvárral ízesítve. A kétszáz adag, amelyet helyben sütöttek, gyorsan elfogyott.

A nemesnádudvari sátornál sós túrós nokedlis étellel fogadták a vendéget, amelyhez savanyú hagymás salátát is adtak.

A császártöltési húsos káposztából legalább ezer adag készült, amely délutánra el is fogyott.

A fiatalok is használják a sváb szakácskönyvet

Schuszterné Magdika, a császártöltési segítő asszonyok egyik fő irányítója elmondta, hogy 1200–1300 szelet ízesített kelt kalácsot sütöttek, illetve kenyérlángost is. A négy császártöltési étel mellett mások babos ételeket, édességeket készítettek. Úgy egy tucatnyi érdekességet ízlelhettek meg a kóstoló jegyekkel a főzőket körbejárók. A húsos káposztát a helyi svábok inkább télen fogyasztották. Hogy lesz-e utánpótlás, akik továbbviszik a hagyományokat? Magdika szerint lesz. Megjelentettek egy olyan sváb könyvet, amelyben az énekek, imádság, versikék, játékok olvashatóak. Óvodában és az iskolában forgatják. A császártöltési ételekről egy sváb szakácskönyvet adtak ki néhány éve. Több fiataltól hallja, hogy használják. Hamarosan megjelentetik a sváb süteményes könyvet is. A faluban például a krumplis kalács volt sokszor népszerű, amely egyszerű, de mindenhol sütötték.