Ismét véradást szerveztek a Kecskeméti Nemzetiben

– Az egészségügyi dolgozók már mindent megtettek azért, hogy túljussunk a pandémiás időszakon. Most rajtunk, a kultúrában dolgozókon a sor, hogy gyógyításba kezdjünk. A lélek gyógyításába. Emellett továbbra is éberen figyelünk, és ahol tudunk segítünk, ezért van mindig helye a színház aulájában a véradásnak – fogalmazott Cseke Péter a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Kossuth-díjas igazgatója.

Az Országos Vérellátó Szolgálat a megfelelő eszközök és személyzet biztosítása mellett várta a nagyszínház aulájában azokat az egészséges véradókat, akik vérükkel szerettek volna három embertársukon segíteni. A színházban a korábban beépített orvosi célra fejlesztett légsterilizáló készülékek folyamatosan működnek.

Csapó Virág, Fazakas Géza és Szabó Dorottya színművészek rögtön az első véradók között voltak, bizonyítva ezzel, hogy nem csupán a színpadon állnak helyt estéről estére, hanem a hétköznapi nagy tettekben is.

– A Színművészeti Főiskolán mentem először hallgatóként vért adni – emlékezett vissza Csapó Virág. – Rám nézett a nővér és nagyon kedvesen azt mondta: „Kislány, egyen nyugodtan a virsliből, igyon a teából, és aztán menjen szépen haza!” Második alkalommal már elkezdtük kitölteni az adatlapot, de az alkatom, az alacsony testsúlyom és vérnyomásom miatt inkább nem javasolták a véradást, így másodszorra sem sikerült. A szüléseim során sok vérvételem volt, a zöménél elájultam, amitől végül egy igen erős tűfóbiám alakult ki.

Egyszer azonban éppen a gyerekeimért mentem iskolába, amikor kiderült, hogy a réten felállított nagy sátorban véradás zajlik. Én pedig úgy döntöttem, hogy na, akkor itt az idő!

Átestem rajta, kaptam egy kis vércseppes kitűzőt is, amit épp a napokban találtam meg otthon. Két éve jubiláltam a 15. véradással, akkor kaptam 15 szem konyakmeggyet, úgyhogy szerintem most tartok valahol a huszadik alkalom környékén.

Csapó Virág nem csupán a színházi alkalmakon vesz részt, hanem több esetben jelentkezett irányított véradásra is.

– Egyszer épp egy olyan beteg kisfiúnak gyűjtöttek, akinek a vércsoportja megegyezett az enyémmel, így különösen jó érzés volt, hogy közvetlenül neki segíthetek. A gyermekeim és a hivatásom mellett ez a típusú segítségnyújtás az, ami örömet okoz és büszke is vagyok rá – tette hozzá.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház társulatában több rendszeres véradó is van.

– Régebben is sokszor gondolkoztam a véradáson, de gyermekkoromban volt egy sárgasággal járó májgyulladásos betegségem, amire anno nekem azt mondták, hogy azzal nem lehet – mesélte Fazakas Géza színművész.

– Elkönyveltem hát a tényt, és nem is foglalkoztam innentől kezdve a témával.

Sok évvel később azonban felvilágosítottak, hogy ez nem így van, úgyhogy az egyik barátommal, aki rendszeres véradó, rögtön el is mentem. Ez most a nyolcadik alkalom a két év alatt, tehát amint letelik a kötelező kihagyási idő, jövök. Legutóbb márciusban voltam egy irányított véradáson, mert az egyik barátomat műtötték, és kellett neki vér. Soha semmilyen komplikáció nem volt, de azt gondolom, hogy erre pszichésen kell felkészülni igazán, mert vérem az van bőven – mondta.

A színművészek mellett természetesen bárkinek lehetősége volt vért adni, a résztvevők között három darab páros belépőt is kisorsoltak a Gardénia című előadásra.