bács-kiskun / videóval

2021.05.24. 08:59

Így cselekedjünk, ha madárfiókát találtunk

Áprilistól augusztusig tart a fiókaszezon, ilyenkor rengeteg bejelentést kapnak az állatmentő egyesületek. Pedig a legtöbb talált kismadár nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb elengedjük őket!

Várkonyi Rozália

Forrás: mme.hu

Fotó: Orbán Zoltán

Fontos, ha tudjuk, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, fészekaljat és fiókát! Erre csak a végveszélyben levő fajok esetében van szükség, de a legfőbb cél ott is a megfelelő élőhelyi viszonyok helyreállítása, mert enélkül az ilyen állatok végül csak állatkertekben maradhatnak fenn.

A ragadozók, a betegségek és tapasztalatlanság okozta elhullás a természeti folyamatok szerves része. Éppen ezen hatások ellensúlyozása érdekében költ a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer (esetleg háromszor), évi akár húsznál is több fiókát felnevelve. Mivel ezek a fajok több évig vagy évtizedig is élhetnek, stabil állomány fennmaradásához nincs szükség minden fióka túlélésére. Sőt, ez kimondottan kedvezőtlen lenne, mivel olyan állományrobbanást eredményezne, melynek következtében rövid időn belül elfogyna a táplálék, betegségek terjednének el, és az állomány magától összeomlana – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Csak akkor és úgy segítsünk a madarakon, ha erre valóban szükség van, ha vállalni tudjuk az ezzel járó terheket, miközben végig ügyelünk arra, hogy a jó szándékunk ne okozzon nagyobb kárt nekik.

A véletlen kiesés ritka

Az egyesület szerint nem tekinthető általánosnak, hogy egy fióka magától essen ki a fészekből. Ez többnyire erős szélben lengedező, esőtől terhelt ágakkal megdőlő fészkeknél fordul elő. Nem véletlen, hogy a legtöbb, valóban mentésre szoruló fiókát markáns frontbetörést követően találják meg.

A kiesések, kilökések, korai fészekelhagyások hátterében több egyéb ok is állhat:

  • a szülőpár egyik tagjának elhullása, ilyenkor a magányos madár kevesebb fiókát (vagy egyet sem) tud etetni, a többi a fészekben pusztul éhen vagy ezt megelőzendő a madár maga szabadul meg a leggyengébbektől (az olyan nagyobb testű fajok, mint a fehér gólya, ilyenkor gyakran meg is eszik a fiókákat, hogy legalább ezzel a táplálékbevitellel ellensúlyozzák a veszteséget);
  • pár nélkül maradt magányos hím támadása (ez különösen a fehér gólyáknál látványos, gyakori);
  • táplálékhiány vagy rossz minőségű, például növényvédő szerekkel mérgezett táplálék okozta legyengülés, megbetegedés, elhullás;
  • szélsőséges időjárás, hőguta vagy kihűlés miatt bekövetkező legyengülés, elhullás;
  • fiatal, először költő szülőpár/egyik szülőmadár tapasztalatlansága okozta legyengülés, elhullás;
  • fiókák születési, fejlődési rendellenessége, amit a szülők számára a megszokottól eltérő viselkedés jelez;
  • a szülőpár vagy az egyik szülő rossz genetikai háttere, ami öröklött betegséget, elhullást okoz a fiókáknál;
  • ragadozók (hangyák, pelék, nyest, erdei sikló stb.) támadása;
  • „izgága fióka” túl korai, hibás fészekelhagyó viselkedése;
  • több nappal később kelt vagy fejlődésben bármi okból lemaradó („kelésgyenge”) fióka is követi nagyobb testvéreit a fészekelhagyásban;
  • nagy hőség okozta stressz.
  • Ha egy olyan fiókát mentünk meg, amelyet a szülő dobott ki, mert úgy gondolta, hogy a fiatal madár túlélési esélyeit csökkentő betegsége van vagy viselkedési rendellenességgel rendelkezik, akkor hiába segítettünk a fiókán, felnőtt korában is elpusztulhat, vagy a betegségét, rendellenességét átörökítheti az utódaiba, akik hasonló sorsra juthatnak.

    A magányosnak tűnő fióka többnyire nem árva!

    Az embereket cselekvésre késztető magányos(nak tűnő) fiókaállapot legtöbbször nem a véletlen, nem baleset következménye, hanem a madarak túlélését segítő, finoman hangolt viselkedési mechanizmus – derül ki az egyesület közleményéből.

    A nem odúban, hanem az ágak között, szabadon fészkelő madarak, amelyek fiókái eleségkérő hangot adnak, nagy veszélyt jelentenek a ragadozók. Emiatt, hogy ezek a fiókák mielőtt teljesen önállóakká válnának és tökéletesen megtanulnának repülni elhagyják a fészket, egymástól és a fészektől mindinkább eltávolodva és a szüleik segítségével magányosan próbálnak túlélni. Ennek a viselkedésnek nyilván hátránya is van, de nagy előnye az, hogy így lerövidül az az időszak, amikor a fészket megtaláló ragadozó a teljes fészekaljat el tudja pusztítani. Ezek a korai fészekelhagyó madarak ilyenkor még nem tudják magukat ellátni, így 5-10 napig még fejlődniük kell, hogy repülni is képesek legyenek. A szülők a sűrű növényzetben rejtőzködő fiókákkal hanggal tartják a kapcsolatot, így találják meg és etetik őket.

    Ez a korai fészekelhagyó viselkedés a baglyokra, és bár kisebb mértékben, az odúköltő fajokra (cinegék, verebek, seregély stb.) is jellemző.

    Ilyenkor ne mentsünk meg a fiókát

    Énekesmadarak testét repülőtollak fedik. Egy jól szaladó, a szárnyával eközben erőteljesen verdeső és valamilyen szinten repülni képes, élénken menekülő, az ágakon stabilan megkapaszkodni tudó, nem bágyadt, láthatóan nem beteg vagy legyengült madarakat ne akarjunk megmenteni!

    Az egyesület összegyűjtötte, mi a teendő, ha átázott madarat találunk:

  • Papírzsebkendőkkel, vászondarabbal (ing sarkával) óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk ezek megsértése, szétzilálása, a tollcsévék megtörése nélkül.
  • Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad (úgy, mint amikor télen a kezünket melegítjük a leheletünkkel). Amennyiben autóval vagyunk, erre a célra a jármű fűtésrendszerét is használhatjuk.

  • Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.

  • Amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését (lásd az Etetés és itatás című fejezetben) követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére és a fentiekben leírt módon engedjük el.
  • A pelyhes, gyakran még a fejüket is nehezen megtartó, nagyon fiatal
    fiókákat (kék vércse) a legjobb visszajuttatni a fészekbe, ha ez
    nem lehetséges, emberi gondoskodásra szorulnak.
    Fotó: Orbán Zoltán / mme.hu

    Mikor segítsünk?

    Az összes madárfaj esetében igaz, hogy a csupasz – sokszor még nem kinyílt szemű – , állni és járni nem tudó, csak fehér pehelytollakkal fedett testű fiókák segítségre szorulnak és ha bármilyen korú sérült, a szárnyát vagy a lábát furcsán tartó, lógató, vérző sebű fiókák is segítséget igényelnek.

    Milyen fiókát találtam?

    Mentett meggyvágó fióka. A tövénél vastag, ormos,
    egyenes lefutású csőr jelzi, hogy magevő
    madárról van szó.
    Fotó: Orbán Zoltán / mme.hu

    Először is fontos meghatározni, hogy milyen korú és milyen táplálkozású madárfiókáról van szó és hogy milyen táplálkozású fajjal lehet dolgunk. Az egyenes, csipesszerű csőr rovarevő, a tövénél vastag, kúpos csőr magevő madárra utal, a kampós csőr, az erős karmos lábak a ragadozó madarakra jellemzőek, és ha a szemek egymás mellett, nem pedig a fej két oldalán helyezkednek el, akkor valamelyik bagolyfaj, általában az erdei fülesbagoly fiókáját találtuk meg.

    Célszerű megvizsgálni a fiókát – javasolja az egyesület. A gubbasztás, a csukott szem, a felborzolt tollazat, a letargia rossz jel, a furcsán álló végtagok sérülésre utalnak, a remegés, furcsa mozgás hátterében mérgezés, agyrázkódás, öröklött idegrendszeri megbetegedés állhat. Figyeljük meg a madár szemét, ebben a szülői tapasztalat sokat segít, mert a beteg fióka szeme ugyan olyan fénytelen vagy éppen ellenkezőleg csillogó, mint egy beteg kisgyereké. Ha egy fióka a megtalálását követő egy-két órán belül nem kezd el tátogni vagy sipítozva táplálékot kérni, akkor valószínűleg beteg vagy sérült.

    Szállítás és elhelyezés

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerinte, ha nagyon kicsi, csupasz fiókákat találtunk például egy műanyag margarinos dobozt béleljünk ki száraz fűvel vagy papír zsebkendővel és ide helyezzük őket. Ha az etetések közti szünetekben úgy érezzük, hogy hűvös az idő, akkor egy könnyű ronggyal vagy papír zsebkendővel fedjük le a fészket. Tollasodó vagy már tollas fiókának egy sok szellőző lyukkal ellátott papírdoboz a legjobb hely. Ha lecsukjuk a doboz tetejét a védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű környezete segít megnyugtatni a madarat. Néhány marék füvet, szénát vagy szalmát is lehet tenni a dobozba, de az újságpapír bélelés is jó az ürülék felszívásához. Az almot fontos naponta cserélnünk, ami azért fontos, hogy a madarak tollazata tiszta maradjon. Kisebb madarak esetén érdemes a papírdoboz két szemközti oldalán átszúrni egy ujjnyi vastag ágat, és erre ültetni az erre már alkalmas méretű fiókákat.

    Hosszú távon a nagy fiókákat érdemes megfelelő méretű, több ülőrúddal ellátott madárkalitkában elhelyezni.

    Etetés és itatás

    A macskák számára készült konzervhús; a túróból, reszelt sajtból, főtt tojásból álló keverék; a forrázott lisztkukac; a nyers marhahús (elsősorban szív) az elsősegély jellegű madáretetés alapanyagai. A horgászboltokban kapható légylárvával (csonti, csontkukac) ne etessünk, mert ezek magas ammóniatartalma mérgező a madarak számára – hívják fel a figyelmet.

    A hangosan enni kérő fiókákat mindig meg lehet etetni, minél kisebb a madár, annál gyakrabban, de legalább óránként mindenképpen nézzünk rá a madárra, és kínáljuk meg. Csak nappal etessünk (a bagoly fiókákat is), mert éjjel mind a madaraknak, mind nekünk pihennünk kell. Egy csupasz énekesmadár fióka felnevelése 2-3 hétig tarthat, míg egy nagy, már majdnem repülős fiókáról sokszor csak 2-3 napig kell gondoskodnunk.

    Felkészítés az elengedésre

    Amint a fiókák elég nagyok a járásra, kapaszkodásra, tegyük őket egy megfelelő méretű madárkalitkába. Ebben az etetés is könnyebb, mivel a csipesszel a rácson keresztül is benyújtható az ennivaló. A kalitkában a fiókáknak kellő terük van a mozgásra, szárnypróbálgatásra, ami elengedhetetlen az önálló életre való felkészülésben. Amint a madarak a kalitkába kerültek, a kézből történő etetés mellett egy tálkában mindig legyen előttük megfelelő táplálék és víz is, hogy gyakorolhassák az önálló táplálkozást és ivást. Nagyon fontos, hogy ekkorra már tisztában legyünk a madár felnőttkori táplálkozásával, mert a megevőknek (kúpos csőr) apró szemű magvakat kell az etetőtálkába helyeznünk. Rovarevők esetében élő lisztkukacot, baglyoknak egy mélyebb műanyag dobozban élő egeret vagy sáskát, tücsköt adjunk, hogy gyakorolhassák a vadászatot. Az idő előrehaladtával fokozatosan csökkentsük az etetések gyakoriságát, így késztetve a fiókákat az önállósodásra. Legalább néhány nappal az elengedés előtt a kalitkát nappalra tegyük ki a szabadba, árnyékba (ügyeljünk, hogy a macska ne érhesse el), hogy a madarak szokják a klímát. Ha van egy kis szerencsénk, egy öreg madár felfedezi a kicsiket, és a gondozásába veszi, etetni kezdi őket. Végül a fiókákat egy bőséges etetés után engedjük el egy bokros, erdős helyen, a nappali madarakat a délelőtti, a baglyokat a késő esti órákban.

    Hova vihetjük a talált fiókákat?

    Amennyiben nincs időnk vagy lehetőségünk heteken át gondozni a mentett fiókákat, juttassuk el őket a megfelelő szakintézetbe. A madarakat befogadó intézmények néhány kivételes esetet nem számítva nem tudnak kimenni az állatokért, korlátozott anyagi lehetőségeik miatt csak akkor tudnak segíteni, ha a madarak már hozzájuk kerültek! Ezért a legjobb megoldás, ha felhívjuk a legközelebbi madármentő állomást vagy állatkertet, majd mi magunk visszük be a fiókákat.

    Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

    1. Kecskeméti Vadaspark

    cím: 6000 Kecskemét, Műkert út 1.

    telefonszám: +36-76-320-121

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában