Két előadásra is készül a miklósi versvándor, Tóth Péter Lóránt

Tóth Péter Lóránt 2010 óta több tízezer anyaországi és határon túli magyarnak tolmácsolta József Attila, Radnóti Miklós, Arany János, Kányádi Sándor és Petőfi Sándor verseit Kassától Zágrábig, Beregszásztól Újvidékig, Csíkszeredától Budapestig. Irodalmi és történelmi előadásai a Kárpát-medencén túl Moszkvába, Szentpétervárra, Prágába, Párizsba, Szarajevóba és Kanadába is eljutottak. A versvándor több alkalommal kelt útra kerékpáron és gyalogosan, hogy teljesítse önként vállalt küldetését. Missziója a koronavírus-járvány korlátozásai okán megszakadt.

– Utolsó előadásom tavaly novemberben volt a debreceni református líceumban, azóta nem szerepeltem élőben közönség előtt. A megkereséseknek eleget téve " target="_blank" rel="noopener noreferrer">online előadásokat tartottam, egyebek mellett a kecskeméti Katona József Könyvtár számára.

A kényszerpihenő alatt sem tétlenkedem, jelenleg két évfordulós előadáson dolgozom.

Százhúsz éve született gróf Eszterházy János felvidéki politikus. Nevéhez fűződik az elcsatolt területeken élő magyarság jogfosztottságának megszüntetése, a kisebbségi, nyelvi, kulturális és gazdasági jogaik érvényesítése. A másik jeles személyiség Márton Áron, az erdélyi katolikus egyház püspöke, aki elsők között tiltakozott a második világháború ellen, felemelte szavát a zsidók deportálásával szemben. Hét másik püspöktársával 1948-ban közös levelet intézett a román minisztériumhoz az alkotmánytervezetben felfedezett ellentmondások miatt, a lelkiismereti és vallásszabadságot illetően. Mindketten saját közösségüknek, a „nagy magyar család” előremozdításának szentelték életüket – fogalmazott Tóth Péter Lóránt.

A versvándor amellett, hogy megismerteti a közönséget gróf Eszterházy János, Márton Áron életének történetével, felvidéki és erdélyi költők versei­vel, illetve a jeles történelmi személyiségek beszédeivel színesíti előadásait.

– Az előadásokat a pandémia után a Kárpát-medence magyar­lakta településeire kívánom elvinni. Emellett folytatni szeretném versmissziómat. Filmbemutatókat tartanék a Radnóti nyomában című, tizenhárom részes film kapcsán. A másik fontos feladatomnak tekintem, hogy méltóképpen emlékezzek meg a Petőfi-bicentenáriumról. A következő két esztendőben nagyon szeretnék eljutni az összes Petőfi-emlékhelyre, szélesebb körben is megismertetve a lánglelkű költőnk munkásságát – emelte ki a Radnóti-díjas versmondó.

Tóth Péter Lóránt a jövő évben kiemelt hangsúlyt kíván fektetni szülővárosa talán legismertebb és legnépszerűbb történelmi alakjára, Virágh Gedeon huszár őrnagynak, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legismertebb hősének bemutatására.

– Virág Gedeon 1872-ben hunyt el, a jövő évben lesz halálának százötvenedik évfordulója, melyről – kunszentmiklósi lévén – magam is méltóképpen kívánok megemlékezni. A gyalogos és kerékpáros zarándoklataim mintájára be szeretném járni a huszárőrnagy utolsó délvidéki útját biciklivel – fűzte hozzá Tóth Péter Lóránt.

A huszárőrnagy alakját Jókai Mór is megörökítette

Virágh Gedeon 1848 októberében száz veszéllyel dacolva vezette vissza huszárait Csehországból a haza védelmére. A huszárőrnagyot a szabadságharc elbukása után Aradon halálra ítélték, később büntetését várbörtönre enyhítették. Utolsóként szabadult az aradi foglyok közül. Budapesten hunyt el, de szülővárosában, a kunszentmiklósi temetőben nyugszik.