Bakó János

2021.03.11. 20:00

A ló szeretete gyermekkorától kíséri a miklósi fogathajtót

Bakó János gyerekkora óta hordozza magában a lovak szeretetét. A kötődés később szenvedéllyé vált. Néhány év alatt felküzdötte magát a CAN-C kategória egyes fogathajók élvonalába, majd miután felhagyott az aktív sporttal, versenybíró lett és pályaépítő. Nevéhez fűződik a kunszentmiklósi lovassport fellendítése, hagyományteremtő és országos versenyek megszervezése. Az idei esztendő különösen nagy jelentőséggel bír számára, mivel áprilisban ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját az általa szervezett CAN-C országos minősítő, valamint a kunszentmiklósi Páli Sándor-­emlékverseny.

Gulyás Sándor

Bakó János eredményességét bizonyítja a lakása társalgójában a kupáktól roskadozó üvegszekrény

Fotó: Gulyás Sándor

Bakó János gazdálkodó családjából hozta magával a lovak szeretetét. Kiskorában apja mellett ülve hajtotta ő is a fogatokat. A másik nagy szerelme a technika volt, ezért választotta az autó- és mezőgazdasági gépszerelő szakmát.

– A lovak iránt érzett szeretetem soha nem múlt el, de a munkám mellett nem sok időm jutott velük foglalkozni. Negyvenéves elmúltam, mikor egy nyári kiránduláson, feleségem biztatására, újra nyeregbe pattantam. Az igazi áttörést az jelentette számomra, mikor megvásároltuk az első paripát, amit később „bekocsiztam”. Vettem, majd felújítottam egy 1941-ben készült urasági hintót. Mondhatni, innen már egyenes út vezetett a lovassport felé. Első megméretésem Tasson volt 2008-ban, ahol az előkelő harmadik helyen végeztem egyes fogatommal – emlékezett vissza Bakó János.

A sikeren felbuzdulva Bakó János szinte minden alkalmat megragadott, hogy megméresse magát. Tíz év alatt több mint kétszáz versenyen indult. Eredményességét bizonyítja a lakása társalgójában álló, oklevelektől, kupáktól roskadozó üvegszekrény.

– Az országos és regionális versenyeken számtalan alkalommal állhattam dobogóra, többek között elnyertem a Kiskunság Bajnoka, a Bács-Kiskun Megye Bajnoka címet is. Bemutathattam tudásom a Kurultájon és a Magyarok Országos Találkozóján. Legbüszkébb mégis a Tasson elért harmadik helyezésemre vagyok. El kell mondanom, számomra sohasem az eredmény, hanem a részvétel volt a fontos. Jó olyan közösségben lenni, ahol az azonos értékrend, a közös érdeklődési kör köti össze az embereket

– fogalmazott a kunszentmiklósi fogathajtó.

Bakó János két évig a Szabadszállási Lófogó Egyesület színeiben versenyzett, majd a helyi sportbarátokkal együtt 2010-ben megalakították a Kunszentmiklósi Páli Sándor Lovas Sportegyesületet.

– Egyes és kettes fogatokkal kezdtünk el versenyezni. Innen indult ki az egyes fogat CAN-C kategória, amit országos szintűvé tettem a Magyar Lovas Szövetség fogathajtó szakágán belül. Elsőként megyei, majd nem sokkal később már országos megméretéseket szerveztünk Kunszentmiklóson. Az idei esztendő különösen nagy jelentőséggel bír számunkra, mivel tizenötödik évfordulóját ünnepli a Kunszentmiklósi Páli Sándor Lovas Sportegyesület emlékversenye. A jubileumi versenyt, amennyiben a pandémiás helyzet engedi, áprilisban tartjuk meg, de ha ezen időpont nem jön össze, május 15-e a következő lehetséges dátum. Az elmúlt évben kilenc megye fogatosai mérkőztek meg nálunk, de jelen voltak Szlovákiából is. Remélem, idén sem lesz másként – tette hozzá Bakó János.

Bakó János a fogathajtás mellett folyamatosan képezte magát, megszerezte a fogatbírói, pályaépítői vizsgát. Ma már II. szintű bíróként és II. szintű pályaépítőként tevékenykedik.

– Egészségügyi problémáim miatt három éve kénytelen voltam felhagyni az aktív sporttal, azóta fogatbíróként, pályaépítőként és a helyi egyesület elnökeként tevékenykedem. A bakra ma már csak saját örömömre ülök fel. Leginkább Bács-Kiskun és a Dunántúl hat megyéjében, illetve Szlovákiában értékelem sporttársaim teljesítményét. Legfontosabb feladatomnak a kunszentmiklósi lovassportélet fellendítését, az utánpótlás-, a gyermek- és a fiatalkorú lovasok nevelését, támogatását, valamint a tagság összefogását tekintem. A legbüszkébb talán arra vagyok, hogy a Magyar Lovas Szövetség versenynaptárába is bekerült Kunszentmiklós városa. A tevékenységemben, a munkámban nagyon sokan támogattak, úgy anyagilag, mint egyéb más módon, amiért valamennyiüknek hálás vagyok. A legtöbbet feleségemnek köszönhetek, aki mindig ott állt mellettem. Elkísért a versenyekre, részt vállalt a szervezésben, az összes háttérmunka az ő irányításával történt, de meg kell említsem az egyesületünk titkárát, Vassné Kelemen Ágnest, aki a kezdetektől segítségünkre volt – hangsúlyozta a sportember.

Bakó János sokáig szeretne még a lovassport területén tevékenykedni. A Magyar Lovas Szövetség szabályzata értelmében még két esztendeig vehet részt a munkában.

– Amennyiben sikerül megkapni a korengedményt, hetvenéves korom után szeretnék bíráskodni, pályát építeni. Az egyesületi tevékenységemet pedig semmiképpen sem kívánom feladni, amíg ezt egészségi állapotom és más egyéb okok nem indokolják, szeretném a tapasztalataimat a fiatal korosztály számára átadni – hangsúlyozta a Kunszentmiklósi Páli Sándor Lovas Sportegyesület elnöke.

Bakó János eredményességét bizonyítja a lakása társalgójában a kupáktól roskadozó üvegszekrény
Fotó: Gulyás Sándor

 

Az eredményesség titka

Lovasember az, aki rendelkezik a lovakkal való foglalkozáshoz és lovagláshoz vagy hajtáshoz szükséges szakmai ismeretekkel, gyakorlattal, és képes a lovakkal kölcsönös tiszteleten alapuló jó viszonyt kialakítani. Ha megülsz egy lovat, a gazdája vagy, ha meg is szelídíted őt, akkor a barátja. A jó fogathajtó ismérve, hogy rá tudja venni paripáját, hogy „önszántából” akarjon versenyezni, ne kényszerből. A képzett ló alig várja, hogy megszólaljon a csengő, és a pályán a legjobbat teljesítse. Úgy hiszem, ez volt az én eredményességem titka is – vallja Bakó János.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában