Mérgező növényt választottak 2021-ben az Év Vadvirágának

2010-ben magánkezdeményezésre indult az Év vadvirága mozgalom. A szervezők célja a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajokat megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása és bemutatása.

Az idei szavazáson három növényfajra szavazhattak az érdeklődők, melyek mindegyike szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek. A bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű közül végül a második került ki győztesen. Közel 1500-an szavaztak ebből közel 700-an a vetési konkolyra voksoltak – tette közzé az " target="_blank" rel="noopener noreferrer">Év Vadvirága Facebook-oldal.

A konkoly vagy vetési konkoly latin neve Agrostemma githago, a szegfűfélék családjába tartozik. 50–70 centiméter magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származik, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény. Egynyári növény.

Szára felálló. Keskeny levelei átellenesen állnak. Szára és levelei is selymesek a rásimuló szőrzettől.

Magányos virága 2-4 centiméteres virágkocsányon nő. A párta 3 cm átmérőjű, öttagú, pirosas-bíboros színű. A csészelevelek hosszú, vékony, kihegyezett cimpái messze túlnyúlnak a szirmokon. Toktermésében rengeteg fekete, vese alakú mag fejlődik.

Május és július között virágzik.

Minden része mérgező. Magjai a búzalisztbe keveredve azt élvezhetetlenné, nagyobb mennyiségben mérgezővé teszik.

Képeink illusztrációk.