Kevesebb jégverést regisztráltak tavaly Bács-Kiskunban is

A jégeső okozta károk a töredékére csökkentek, mióta működik az országos jégkármérséklő rendszer. Bács-Kiskunban 87 gép alkotja a térség védelmét. Ezek közül 22 műszert automata vezérel, míg 65 gépet az erre kiképzett személyek működtetnek.

Gáspár Ferenc, a megyei agrárkamara elnöke lapunknak elmondta, a jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon történik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. Évente 1,5 milliárd forintot kap a szakminisztériumtól az agrárkamara. A rendszer működtetése hosszú távon biztosított, azaz fenntartása nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti.

A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

2020-ban immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer. A védekezéssel érintett 2018–2020. időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47 százalékos volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015–2017. időszakban – több mint 84 százalék volt. A védekezési időszak április 15. és szeptember 30. között volt.

Az elnök elmondta: idehaza 2020-ban az agrárkárenyhítés keretében a termelők 21 ezer bejelentést tettek, amely 516 ezer hektárt érintett. Ugyanakkor a jégkárbejelentések aránya 6 százalék volt. Ez pedig jóval alacsonyabb a 2018. és 2019. évek 13–13 százalékos, valamint az országos egységes védekezés előtti időszak 30 százalékot is meghaladó arányához képest. Fontos szem előtt tartani, hogy a rendszer nemcsak a mezőgazdasági termelők érdekét szolgálja és nemcsak a kárenyhítésben ismert 30 százalékot meghaladó jégesőkárokat mérsékli, hanem a lakossági, az ipari és az önkormányzati ingóságokat, ingatlanokat is védelmezi.

A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes kifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59 százaléka a 2017-ben kifizetett összegnek. Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túlmenően – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növényjégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk hosszú távon csökkennek, akkor a biztosítási díjakban is csökkenés következhet be, mely tendencia már a 2019-es évben elkezdődött, mondta Gáspár Ferenc.

Hatvanegy riasztás a megyében

Bács-Kiskun megyében a számok a következőképpen alakultak: összesen 61 riasztás történt a megyében tavaly április 15. és szeptember 30. között. Júniusban például 22, augusztusban 15 alkalommal működött a rendszer. A megyében a termelők tavaly 32 286 hektárról jelentettek mezőgazdasági károkat. Ebből például aszálykár 20 737 hektáron keletkezett, tavaszi fagykárt 7329 hektáron jegyeztek. Jégesőkár ennél kevesebb, összesen 3151 hektárt sújtott. Az elmúlt évben Bács-Kiskun megye legjobb talajgenerátor-kezelője a bácsalmási Kiss Zoltán volt. Az adatok alapján minden egyes riasztásra időben végezte el a műszer indítását.