Robotok és okosházak is készülnek a halasi alkotóműhelyben

Nemrégiben véget értek ugyan a pályázati támogatással megvalósult tehetséggondozó programok a halasi gimnáziumban, de a tapasztalatokra építve és az eszközfejlesztésnek köszönhetően az intézmény főépületében egy új digitális alkotóműhelyt alakítottak ki. A műhely a továbbiakban nemcsak szakköröknek, hanem a digitális kultúra, technika, természetismeret, illetve igény szerint további tanóráknak nyújt alkotó- és élménypedagógiai lehetőséget, valamint módszertani segítséget.

Az iskola a támogatásnak köszönhetően 3D nyomtatóval, lézervágóval, micro:bit és szenzorkészletekkel, valamint egyszerű robotikakészletekkel gazdagodott. Az eszközök segítségével a diákok az önálló robotépítést és a programozás alapjait, a micro:bit szenzorkészleteivel okosházak építését valósították meg rendhagyó informatika- és technikaórákon, illetve délutáni foglalkozások kereteiben.

– Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek eleinte nagyon elveszettek, mert bár a táblagépek és az okostelefonok érintőképernyőjét magabiztosan használják, számítógépekkel alig találkoznak. Ugyanakkor rendkívül érdeklődőek és nem torpannak meg a nehézségek láttán, gyorsan felzárkóznak. Látjuk azt is, ha nehezebb dolgot szeretnénk mutatni nekik, akkor csak a játszva tanulás működik, ugyanis az 5–8. év­folyamos diákok figyelme nem tartós és nem mély – tudtuk meg Kovács Ibolyától, az iskola informatika-technika tanárától.

A pedagógus kiemelte egyúttal, hogy a mai gyerekek életében, boldogulásukhoz elengedhetetlenek ezek a foglalkozások. Nem véletlen, hogy az oktatáspolitika is komolyabb hangsúlyt fektetett erre, a digitális kultúra tantárgyat már egy évvel korábban, 9. és 10. évfolyamon pedig magasabb óraszámban tanulják.

– A programozás logikája, módszere, az algoritmikus gondolkodás rendkívül hasznos, ugyanis jelentősen fejleszti a célirányos gondolkodást. Különösen fontos ez a digitális eszközök túlzott használata miatt figyelemhiányossá vált tanulóknál, akik így megtanulhatnak meghatározni egy célt és lebontani azt részcélokra – mondta.

Kovács Ibolya azt is hangsúlyozta, hogy a programozás segít megérteni a digitális eszközöket, elsősorban a robotokat, amik a gyerekek életének, háztartásának szerves részei lesznek, a kávéfőzőtől kezdve a takarítóeszközökön át az egészségügyi segédeszközig.

– Jóval könnyebb kezelni ezeket, ha nem csupán használják őket, hanem megértik a működésük logikáját. Ráadásul a többségüknek a munkahelyén is használnia kell ezeket az eszközöket – mutatott rá a műhelymunkák jelentőségére a pedagógus.

Nehezen megy az együttműködés

Kovács Ibolya elmondta, hogy a többnyire csoportmunkában zajló projektekben jól lehetett látni, mekkora gondot okoz a tanulóknak az együttműködés.

– Egyértelműen látszik, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek nem korlátozzák a digitális eszközhasználatát óvodás- és kisiskoláskorban, nem fejlődnek megfelelően a szociális készségei, hisz az érintőképernyő nyomkodása magányos tevékenység. Örömmel tapasztaljuk viszont, hogy valamelyest lehet rajtuk finomítani ezekkel a foglalkozásokkal – mondta.