szijjártó péter

2020.12.14. 19:30

Jó rajtot vett az ország az új világgazdasági versenyben

Hétfőn Kecskeméten járt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a baon.hu kérdéseire válaszolva beszélt a bejelentett beruházásokról, a német kapcsolatokról, keleti nyitásról, az iparűzési adóval kapcsolatos konzultációról, az Ukrajnával való konfliktusokról, elmondta azt is, milyen feszített tempót jelent manapság külügyminiszternek lenni, és azt is megtudtuk, mennyire viselte meg a koronavírus.

Hraskó István

Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminiszter interjút ad a Kecskeméti TV stúdiójában.

Fotó: BUS CSABA

– A Mercedes megkezdi Kecskeméten a tisztán elektromos hajtású autók gyártását, az SMG pedig 9 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokot épít – két bejelentés hétfőről, amelyek évtizedekre meghatározóak a hírös város szempontjából, de az országnak is nagyon fontosak, főleg így a koronavírus-járvány idején. Minek köszönhető, hogy elindulhat ez a két beruházás?

– A világjárványnak nemcsak egészségügyi, hanem nagyon komoly gazdasági következményei is vannak. Közülük az egyik legfontosabb, hogy egy új világgazdasági korszak kezdődik, rögtön egy elképesztő versennyel, amely arról szól, hogy a világban hogyan osszák újra a gazdasági kapacitásokat. Rengeteg helyszínen bezártak vagy leépültek az üzemek, a gyárak visszafogták a termelést, kénytelenek voltak dolgozókat elbocsátani. A járvány után ezek a kapacitások egyáltalán nem állnak automatikusan helyre.

A vállalatok megfontolják, hogy a meglévő struktúrájukon belül vagy esetleg azon kívül hol lenne hatékonyabb az újraindulás.

Emiatt egy olyan támogatási programot dolgoztunk ki, amellyel a járvány alatt is tudjuk segíteni a vállalatokat, hogy Magyarországon ne kelljen leépítést végrehajtaniuk, hanem meg tudják védeni a munkahelyeket, sőt, újabbakat hozzanak létre és fejlesszenek. Mind a Mercedes, mind a Motherson-csoport is ezen program révén kapott 15 milliárd illetve 2,1 milliárd forintos támogatást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Mercedes kecskeméti gyárában tartott sajtótájékoztatón hétfőn
MTI/KKM

– A járvány tehát nem törte meg a hazai autóipart, sőt, még jól is kikerülhet a helyzetből, és versenyelőnyre tehet szert az elektromos autók gyártása terén?

– A magyar gazdaság egyik gerincoszlopa az autóipar, hiszen az összes ipari kibocsátás 30 százaléka a szektorból származik, 175 ezren dolgoznak a 700 hazai autóipari vállalatnál. Most új korszak előtt áll ez a globális iparág, hiszen a hagyományos meghajtású autók helyét részben át fogják venni az elektromos üzemmódra épülő gépkocsik. Ahhoz, hogy Magyarország gazdasági növekedése az előző évekhez hasonló lehessen a jövőben is,

természetesen szükséges, hogy a klasszikus autóipar után az új, modern autógyártásban is az élvonalban legyünk.

Elektromos akkumulátorok gyártása terén a világ a legnagyobb kapacitású üzemét köszönhetjük dél-koreai beruházóknak (ez az SK Battery gyára Komáromban – a szerző), és talán itt Kecskeméten sem szentségtörés megemlíteni, hogy az Audi az elektromos motorjának szériagyártását hozta Győrbe. Jövő évtől pedig elektromos autók készülnek majd Kecskeméten, tehát mondhatjuk, hogy szépen felépült itthon az elektromos autóipar is, amely biztosítja élvonalbeli helyünket Európában az új korszak bekövetkeztével.

– Itt helyben jól tudjuk, mennyi mindent jelenthet egy százezres megyeszékhelynek egy Mercedes-gyár. Szélesebb perspektívában, miniszteri pozícióból hogyan értékel egy ilyen horderejű fejlesztést?

– Nagyon fontos visszaigazolása annak, hogy az ország helyes gazdaságpolitikát folytat. A világjárvány kezdetekor döntöttünk, hogy nem magát a munkanélküliséget finanszírozzuk, hanem az azzal szembeni harcot. Nem segélyt akarunk adni az embereknek, hanem megmentjük a munkahelyeket. Az elmúlt hónapokban bejelentett beruházások mind azt bizonyítják, hogy nagyon jó volt ez a gazdaságstratégiai döntésünk, ugyanis a Mercedes-szel és a Mothersonnal együtt eddig 1338 vállalat döntött úgy, hogy részt vesz a támogatási programban. Ezek a cégek összesen 830 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre, ezáltal 270 ezer munkahelyet megmentenek.

A külgazdasági és külügyminiszter az SMP kecskeméti gyárát is meglátogatta
Fotó: Bús Csaba

– Hogyan vélekedik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatáról, a mikro-, kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban az iparűzési adó teljes elengedéséről? Ugyan a vállalatokat segíti, de még egy olyan viszonylag jó helyzetben lévő települési önkormányzatot is nehéz helyzetbe hozhat, mint a kecskeméti.

– Nézze, ha az elmúlt tíz esztendőre visszatekintünk, akkor egyértelmű az a gazdaságpolitikai tapasztalat, hogy 2010 óta a magyar gazdaság sikerében az adócsökkentés nélkülözhetetlen szerepet játszott. Az, hogy egész Európában ma nálunk a legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó, és a legalacsonyabb, 15 százalékos az egykulcsos személyi jövedelemadó, nagyon fontos vonzerő és versenyelőny. Ezen adócsökkentések nélkül nem tartanánk ott, hogy kijelenthessük:

soha nem dolgoztak ennyien a rendszerváltoztatás óta, mint manapság.

Ez azt mutatja, hogy az adócsökkentések és nem az adóemelések politikája működik. A kormány elkötelezett amellett, hogy a jövőben is folyamatos adócsökkentésekkel segítse a vállalatok munkahelyteremtését és emberek munkavállalását, magasabb keresetét. Néhány baloldali önkormányzat, köztük Budapest is próbálkozik adóemeléssel, de ez szerintünk nem jó irányba vezet. Ami a helyi iparűzési adót illeti, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának van erről egy komoly javaslata, az erről szóló konzultáció még zajlik, döntés nem született. Nyilvánvalóan amint döntés közeli helyzet áll elő, lefolytatjuk az önkormányzatokkal szükséges egyeztetést, hiszen senkinek sem érdeke, hogy a települések nehéz helyzetbe kerüljenek.

– Magyarország első számú kereskedelmi partnere Németország, ez mekkora szerepet játszik abban, hogy az EU-csúcson a német elnökség közvetítésével végül megállapodás született a jogállamisági mechanizmus ügyében?

– A hazánk és Németország közötti szoros együttműködésnek vannak gazdasági és politikai hasznai is, ez kétségtelen. Ilyen politikai haszon, hogy a német kancellár és a magyar miniszterelnök minden kérdést meg tud egymással beszélni.

Ebben az ügyben nekünk fontos volt, hogy megőrizzük a szuverenitásunkat,

és a migrációs vagy családtámogatási politikánk miatt senki se vehessen el tőlünk uniós forrást. Azt is szerettük volna világossá tenni, hogy ezek a pénzek közösek, nem a nyugat-európaiaké, pláne nem az ő adományuk. Ugyanúgy, ahogy egy német vagy francia ember munkája benne van a közös európai teljesítményben, úgy egy magyaré és egy lengyelé is. Az megengedhetetlen lett volna, hogy valamilyen szubjektív politikai vagy ideológiai alapon megkérdőjelezzék vagy ellehetetlenítsék, hogy ezek a források megérkezzenek a magyarokhoz vagy a lengyelekhez. Nyilván a kiváló magyar-német kapcsolatok is hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a kérdést Magyarország érdekeinek megfelelően, de úgy vélem, egész Európa számára pozitív módon rendezni lehetett.

– Hogyan látja manapság Magyarország külpolitikai mozgásterét, szövetségesi kapcsolatait, mi a stratégia elkövetkező évekre?

– Véleményem szerint a világjárvány is azt igazolta, hogy helyes stratégiát választottunk akkor, amikor az Európai Unió és a NATO elkötelezett tagjaiként pragmatikus, észszerű, és a kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyt építettünk fel a világpolitika és a világgazdaság valamennyi fontos szereplőjével, tőlünk nemcsak nyugatra, hanem keletre is. Egyébként, akik a legharsányabban bírálják a keleti kapcsolatokat, a felszín alatt a legnagyobb üzleteket kötik meg a keleti országokban.

Evidens volt, hogy nyissunk kelet felé, és ez bejött, mert tavaly már több beruházás érkezett innen, mint nyugatról.

Ráadásul a világjárvány alatti egészségügyi beszerzéseket keletről lehetett végrehajtani, ami nekünk sikerült, ellentétben jó pár más országgal. Keleti irányban tíz év alatt 27 százalékkal tudtuk növelni az exportunkat, és a tavaly hazánkba érkezett befektetett tőke 60 százaléka is keleti beruházásokhoz kapcsolódik. Azt gondolom, hogy továbbra is a kölcsönös tisztelet kell, hogy legyen a magyar külpolitika alapelve, nyugati és keleti irányban is képesnek kell lennünk felépíteni és fenntartani az országnak hasznot hozó megállapodásokat, együttműködéseket.

Szijjártó Péter: rajtam, rajtunk semmi nem múlik
Fotó: Bús Csaba

– Magyarország blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, részben a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény miatt, de gyakran vannak más konfliktusos esetek. A legfrissebb történés, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulás vádjával büntetőeljárást kezdett, amiért az Ungvárhoz közeli Szürte képviselői egy testületi ülés után elénekelték a magyar himnuszt. Milyen esélyt lát a pozitív irányba való elmozdulásra?

– Őszintén kijelenthetem, miután nagyon belemélyedtem ebbe a kapcsolatba: rajtam, rajtunk semmi nem múlik. Annyi megbeszélést, közös projektet, sikertörténetet kezdeményeztünk, mint még soha senki. Ezek a gesztusaink néhány kivételtől eltekintve válasz nélkül maradtak, sőt, többször jött egy teljesen váratlan arculcsapás. Említhetném az oktatási törvényt, utána a kisebbségek nyelvhasználatát a közigazgatásban, a médiában, a kultúrában ellehetetlenítő jogszabályt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának felrobbantását és most a kárpátaljai magyarok megfélemlítését, az állandó nyomásgyakorlást. Ezek olyan európaiatlan, kulturálatlan viselkedésformák, amelyek szerintem önmagukért beszélnek, és alapvetően megkérdőjelezik, hogy az ukrán állam valóban komolyan gondolja-e a nyugati világ felé való integrálódást.

Ez viselkedésmód a legsötétebb szovjet időszakra volt jellemző, amikor rárúgták az ajtót valakire hajnalban, és megszállták az otthonát házkutatás címszóval.

Kárpátalján ugyanezt megcsinálták egy egyetemmel meg egy párttal is, ez nyilvánvalóan nem elfogadható, a magyarok jogfosztását be kell fejezni. Mi továbbra is készek és hajlandóak vagyunk rendezni ezt a kapcsolatrendszert, már számtalanszor találkoztam az egymást váltó három ukrán külügyminiszterrel.

– Több Önről készült portréban kiemelik, hogy hatalmas a munkabírása, folyamatosan utazik, rengeteget tárgyal, sok találkozón, rendezvényen vesz részt. Hogy bírja, mennyire égeti ki ez a tempó az élvonalbeli politikust?

– Az a helyzet, hogy ezt a munkát, amit egy külügyminiszterség jelent, alacsonyabb fordulatszámon ma már nem lehet elvégezni. A nemzetközi politika alapvetően átalakult az elmúlt két-három évtizedben. Korábban a külügyi munka egy előkelő, elnézést a kifejezésért, kissé arisztokratikus típusú munka volt, ahol a méltóságteljesség és a lassúság összekapcsolódott. Napokba telt, hogy egy szóbeli jegyzékben egy ország tudasson valamit egy másikkal, és ugyanannyi ideig tartott, hogy arra választ kapjon. Ma már egy sms-váltással néhány másodperc alatt sok minden felépíthető és le is rombolható.

A külpolitika ma már a belpolitikához hasonló fordulatszámon pörög.

Ha valaki megpróbál kicsit lassabb vizekre evezni, nagyon komoly lehetőségeket szalaszthat el, és ezzel kárt okozhat az országának. A haza külügyi képviselete folyamatos talpon létet igényel, ezt tudomásul kell venni mindenkinek, aki ezzel a munkával foglalkozik. Próbáljuk rotálni a kollégákat, hogy mindenki tudja tartani a lépést. A kiégésről szóló kérdést meg szoktam kapni, de véleményem szerint, aki ezt feltételezi, nem igazán látja a munkám lényegét. Nincs annál felemelőbb, szívet-lelket melengetőbb érzés, mint egy ország, egy nemzet képviselete.

– Átesett a koronavíruson, hogyan viselte a betegséget és a karantént?

– Aki még nem betegedett le, annak mindenképp azt ajánlom, hogy mindent tegyen meg az egészsége megőrzéséért és óvja magát. Ez egy alattomos, sunyi, betegség, amellyel kapcsolatban az idő rövidsége miatt egyelőre több a kérdőjel, mint a tudás. Mentálisan, lelkileg és fizikailag is megviseli az embert, én tizenhét napig szenvedtem vele, mire ki tudtam belőle keveredni, pedig rendszeresen sportolok, és egészségesen élek, soha nem ittam egy korty alkoholt és soha nem cigarettáztam. A maszk használata hosszútávon kifizetődő, bár nálam okoz problémákat, néha kevesebbet látok a szemüvegen keresztül, mint azt szeretném. Pedig már kipróbáltam mindenféle eszközt és praktikát, amit ajánlottak a párásodás ellen, de egyik sem működött. Úgyhogy időnként marad az oldalra való kipislogás, mint taktikai elem.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában