Ezt együk és ezt tegyük, hogy szerencsénk legyen az új esztendőben!

A régi magyar hagyományok szerint nem mindegy, hogy mit csinálunk, hogyan viselkedünk szilveszterkor és az új év első napján. A babona szerint ezek befolyásolhatják, milyen lesz következő évünk. A szokásoknak, babonáknak az a célja, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot hozzanak.

Várkonyi Rozália

Forrás: shutterstock.com

A január elsejei évkezdés hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre, és hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.

Dömötör Tekla néprajzkutató szerint feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett; az ázsiai rokon népeknél – szinte napjainkig – tavaszi vagy őszi évkezdést találunk.

A télközépre eső, karácsonyi, újévi (nagyjából a téli napfordulónak megfelelő) évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, és a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el – írja tanulmányában a néprajzkutató.

Magyarországon a XVI. századig karácsonykor kezdődött meg az új év. A polgári életben azonban a középkorban sem merült feledésbe a régi római január elsejei évkezdés. Galeotto Marzio történetíró például Mátyás király udvaráról szólva megjegyezte, hogy január elsején a magyarok úgynevezett sztrénát, azaz ajándékokat osztogatnak, hogy jól kezdődjék az év.

Amikor a hivatalos évkezdés napja is január elseje lett, az újévi szokások egy része átkerült erre a napra, máshol azonban karácsony idején is megmaradtak. Így azóta karácsonykor és újévkor is szoktak az elkövetkező év időjárására jósolni, ajándékot osztani, kellemes ünnepeket kívánni.

Úgy tartják, hogy ami az év első napján történik, az később, az év során újra megismétlődik. Ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeznek csupa kellemes dolgot cselekedni újévkor: vidáman, rakott asztal mellett, baráti társaságban lépnek az új évbe, minden jót kívánnak egymásnak.

E szándékos, mágikus célú cselekedetek mellett próbáltak jósolni a „véletlenből” is. Már a XVIII. században megjegyzi a tudós Bod Péter, hogy újévkor hagymakalendáriumokat készítettek, melyekből az év tizenkét hónapjának időjárására jósoltak. Például tizenkét gerezd fokhagymába sót tettek. Minden gerezd egy hónapot szimbolizál. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd – idézi fel a néprajzkutató.

A jósló szokások közé tartozik a szilveszteri ólomöntés, a lányok pedig mindenféle mágikus praktikával azt igyekeznek megtudni, ki lesz a férjük.

Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúzunk el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.

Mágikus erejűnek tartjuk a jókívánságokat, a köszöntő énekeket is, melyekkel házról házra mennek az üdvözlők. Ilyen jókívánságokat minden télközépi ünnepen, karácsony előestéjétől egészen vízkeresztig mondhatunk.

Szerencsehozó ételek

A babona szerint disznóhúst azért érdemes ennünk szilveszterkor, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. A babona szerint aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Más szemes termények, a köles vagy a rizs szintén szerencsét hozhatnak.

Úgy tartják, hogy a halat a farkánál kell elkezdeni enni, nehogy elússzon a szerencsénk. A hal pikkelye sok pénzt hoz a házhoz.

Megpróbáltuk összegyűjteni a szilveszterhez és az újévhez kapcsolódó babonákat, hiedelmeket és szokásokat:

A szilveszteri, újévi erős fények és zajok távol tartanak mindenféle rosszat.

Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis, ha nem távozik, az új év nem tud bejönni.

Újév napja különös jelentőséggel bír, mert elárulja, mit tartogat számunkra az elkövetkezendő 12 hónap.

Amit újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz az egész évre, így tartózkodjunk például a vitáktól, veszekedésektől. Aki korán kel, egész évben friss lesz, aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz.

A jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés.

Aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz.

Újévkor disznót kell enni, hogy kitúrja a szerencsét.

Nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátra kaparja a szerencsénket.

Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.

Étkezésnél részesítsük előnyben a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), mert a sok apró mag pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben.

Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa a következő évre szegénységet vetítenek előre, ezért a kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző.

Az új évet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az új év előtt ki kell egyenlíteni.

Újév napján ne adjunk ki semmit a házból, mert ha ezt tesszük, sok kiadásunk lesz egész évben.

Nem jó dolog nagy értékű holmit vásárolni, mert egész évben kiadások várnak.

A pénzhez jutási esélyeinket növelhetjük, ha szilveszter éjjelén pénzérmét kötünk madzagra, kilógatjuk az ablakon, majd éjfél után a madzag segítségével behúzzuk a házba.

Nem szerencsés dolog újév napján hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót használni, mert aki ezt teszi, elvágja a szerencséjét.

Ha emeletes házban lakunk, az éjféli óraütés után álljunk fel és menjünk fel az emeletre, mielőtt lemennénk egy alacsonyabb szintre.

Fontos az első újévi látogató. Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét. Szerencsés, ha az első látogató férfi.

Akitől ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.

A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez.

Ha nem tudunk ólmot önteni, szilveszter éjszaka próbálkozhatunk nyers tojással, amit forrásban lévő vízbe kell önteni. A jövőt a csorgatott tojás sárgája alakjából tudjuk kihámozni.

Szintén következtethetünk a jövőre, ha szilveszter éjjel egy tetszőleges oldalon felcsapjuk a Bibliát, és egy pálcika vagy egy tű segítségével vaktában, csukott szemmel rábökünk egy sorra.

Háromkirály-járás. (Szakmár, 1970)
Fotó: mek.oszk.hu

Vízkereszt
Egy XI. századi egyházi forrásból tudjuk, hogy a január 6-i vízszentelést nálunk „görög módra” hajtották végre.
A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra – tudjuk meg Dömötör Tekla írásából.
A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből.