Tilos fogolyra lőni a vadásztársaság területén

– Nagyon régi, nagyon nagy értékű honos madarunk, ami kincse a természetnek, és a silány szaporulatot látva gondoltuk úgy, hogy megpróbálunk mesterségesen beavatkozni – idézte fel Rigó Ferenc. A társaság elnöke arról számolt be, hogy egy helyi tenyésztőtől sikerült állatorvosi engedéllyel rendelkező példányokat szerezniük, és végül 225-öt engedtek el.

– A betelepített terület bioművelés alatt áll, tehát nem kell attól tartani, hogy külső hatás, például vegyszerezés ártani fog nekik – mondta.

Elárulta: pályázati segítség nélkül nem lett volna lehetőségük arra, hogy ekkora telepítésbe fogjanak. A tenderen szerzett valamivel több mint egymillió forint, illetve egy jelentős saját ráfordítás végül elegendő volt a program elindítására. Ebből a két forrásból szerezték be a madarakat, illetve építettek ki a számukra megfelelő környezetet.

Az aláírt megállapodások szerint öt évig tartó tevékenységről van szó, amelynek a végére legalább ezer példányos populációt szeretnének elérni. Ez nemcsak a következő évtizedek vadászai számára, hanem a környezeti egyensúly miatt is fontos, mivel amellett, hogy magas húsértékű állat, a jelenléte jól kontrollálja a régió erdőségeiben elszaporodott kártevők, rovarok számát.

– Sokáig vadászható madár volt hazánkban, most már csak felnevelt és szabadon eresztett madarat szabad lőni, de így az állomány nem fog szaporodni. Ezért döntöttünk úgy, hogy teljesen betiltjuk a vadászatát: szó sem lehet róla öt évig, aztán meglátjuk, mit értünk el a programmal – mondta a vadásztársaság elnöke.

– Ha többen csatlakoznának ehhez a tevékenységhez, nagyobb sikert érhetnénk el, és elmondhatnánk, hogy a magyar vadászat visszahozott a természetbe egy gyönyörű, értékes madarat – tette hozzá Rigó Ferenc.