2020.09.25. 15:47
Hajagos Csaba vehette át a „kulákok védőszentjéről” elnevezett díjat
Pénteken a róla elnevezett utcában lévő emlékkőnél ünnepséggel emlékeztek meg az 1958-ban kivégzett dr. Szobonya Zoltán ügyvédről, akit egy ÁVH -s jegyzőkönyv a „kulákok védőszentjének” nevezett.
Fotó: BUS CSABA
Dr. Szobonya Zoltán 1947-ben az orosz hadifogságból hazatérve Jánoshalmán járási főjegyzőként dolgozott, ám ki kellett lépnie az állami szolgálatból, mert az egyházi iskolák államosítása ellen szavazott. Az 1950-es években ügyvédként oltalma alá vette a kuláknak bélyegzett családokat, háromszázötven megbélyegzett kulák családot mentett meg a kitelepítéstől Jánoshalmán és Mélykúton.
1952-ben letartóztatták, mert a megengedettnél nagyobb súlyú malacot vett, majd kitelepítették. 1956. október 26-án újra letartóztatták, ám két nap múlva a nép követelésére szabadon engedték, a jánoshalmi forradalmi bizottság titkára lett. A megtorlás idején egy koncepciós perben halálra ítélték, és 1958. szeptember 29-én a kecskeméti börtönben kivégezték.
Az ‘56-os hősről elnevezett emlékérmet idén Hajagos Csaba, a Katona József Múzeum történész-muzeológus munkatársa vehette át Kissné Szobonya Csillától, aki öt éves volt, mikor édesapján végrehajtották a halálos ítéletet. Hajagos Csaba – amellett, hogy a korszak jeles kutatója 2016-ban kurátora volt Kecskeméten, az érseki helynökség Lestár téri épületében – az ÁVH egykori helyi székházában – nyílt ‘56-os kiállításnak, amelynek egyik termében Szobonya Zoltán személyes tárgyai is helyet kaptak.
A megemlékezésen Szobonya Csilla és a díjjal elismert történész mellett dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester is beszédet mondott. A koszorúzással zárult ünnepségen részt vett dr. Salacz László országgyűlési képviselő, Czeller Zoltán jánoshalmi és Kovács Tamás mélykúti polgármester, valamint az '56-os szervezetek képviselői is.
