közalapítvány

2020.07.18. 11:30

Újraélednek a hartai bútorok

Az autentikus hartai bútorok újjáélesztése mellett számtalan terve van a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítványnak. Kiemelt céljaik között szerepel a teljes önfenntartás elérése, az élőhelyvédelem, foglalkozások szervezése és a népi értékek megőrzése is.

Zsigmond Enikő

Kustár Rozália, a közalapítvány elnöke egy korabeli és egy újragyártott polccal

Forrás: PN

Fotó: Zsigmond Enikő

Egy még félig romos épület, az udvarban a tornácon piros muskátlik, a hatalmas épületegyüttes hátsó részében műhely, raktár, tele hagyatékból kapott tárgyakkal, az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején készült hartai bútorokkal. Egy részük ajándék, néhány csak megőrzésre van itt. Fazekas- és szobrászeszközök, kukoricamorzsoló és mázsa, kicsit odébb pedig egy modernebb szeglet, esőkabátok, hátizsákok, kulacsok, nagyító, távcső, terepfelszerelés. Csupa olyan eszköz, melyekkel akár egy egész osztályt fel tudnak szerelni, ha egy természetjáró osztálykirándulásra érkeznek. Így néz ki jelenleg a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány ingatlanja.

Az értékes tárgyak, eszközök eddig magánházaknál voltak tárolva, a székhely pedig a községháza volt, míg 2017-ben sikerült egy, a település központi részén lévő nagy ingatlant megvásárolnia a közalapítványnak.

A több mint húsz éve alapított, civil szervezetként működő közalapítvány számos területen tevékenykedik.

– A Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány civil szervezetként a kezdetektől pályázik, egyik projektre épül a következő. Mindennapos kihívás nálunk ezekhez önerőt biztosítani, embereket foglalkoztatni a megvalósítás során. Az 1999. évi alapítástól öt éven keresztül csak a kurátorok önkéntes munkája nyomán folyt az élőhelyvédelmi munka, épült például madármegfigyelő torony és tanösvény a Böddi-széken – mondta Kustár Rozália. Hozzátette: volt egy nagyobb, 18 millió forintos élőhelyvédelmi pályázatuk, melyből főleg területeket vásároltak. 2013-tól indult a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal a Life+ program, ami kifejezetten a Böddi-szék – mely a felső-­kiskunsági szikes tavak egyik, főleg természeti értékeiről ismert gyöngyszeme – élőhelyvédelmét szolgálja.

Az élőhelyvédelem mellett idővel elkezdtek tematikus programokat is szervezni.

– Elkezdtünk önálló programokat is szervezni, mint odútelepek kialakítása, programnaptár szerinti túrák, Hauer Béla Természetismereti Emlékverseny, 2015-ben elindítottuk a Határtalan Harta programot – tudtuk meg Kustár Rozáliától, az alapítvány elnökétől. Hozzátette, a Határtalan Harta Program keretében jött létre a Kézműves Közösségpont is, ahol különböző értékőrző tanfolyamokat szerveznek, mint például a bútorfestő és a tutyikötő tanfolyam.

A közalapítvány a megvásárolt területeinek rendben tartása érdekében kezdetben bérlegeltetési szerződést kötött három gazdával, akik a saját nyájukat legeltették a területeken, de az élőhely kezeléséhez idővel saját állományra volt szükségük. Éppen ezért nyári szállást és juhászlakot vásároltak, majd 2018 óta folyamatosan fejlesztik is a hatékonyabb élőhelyvédelmi kezelés érdekében. Tavaly már állatokat is vásároltak.

– Autodidakta módon rákényszerülünk arra, hogy megszerezzük a tudást, ami a birkákkal való bánáshoz kell. Itt mindenki csinál mindent, oltáskor, leltárkor, birkanyíráskor az elnök, a kézműves-restaurátor és az adminisztrátor kolléga is kint van az állatoknál. A Life+ program hat évét úgy csinálta végig a férjem, Oroszi Zoltán, hogy egyszerre volt ügyvezető, aki a jogi, könyvelési ügyeket intézi, a földvásárlást bonyolítja, közben ügyel a területekre, mezőgazdasági munkákra – mondta az elnök.

Jelenleg háromszáz birkája van az alapítványnak, összesen öt embert foglalkoztatnak, ami a tervek szerint jövőre emelkedhet. Kiemelt céljuk, hogy önfenntartó lehessen az alapítvány.

– Elég komplexen álmodjuk a világot. Az egyik irány a természetvédelem, turisztika, a másik az előadások, programok, kézműves-foglalkozások. Az épületben már kialakítottunk egy kézműves-foglalkoztatót, melyhez idén vizesblokkok is kapcsolódnak. Van egy népi játszóterünk, kollégám, Fekete Róbert készítette, ezzel ki tudunk vonulni különböző rendezvényekre – mondta Kustár Rozália.

A közalapítvány nagy lehetőségeket lát a népi bútorok készítésében is, éppen ezért az udvarban lévő épület részleges elbontásával, majd újraépítésével létrehoznak egy asztalosműhelyt, melynek két profilja is lesz. Az egyik különböző típusú madárodúk gyártása, a másik pedig a népibútor-készítés és népibútor-festés.

Kustár Rozália, a közalapítvány elnöke egy korabeli és egy újragyártott polccal
Fotó: Zsigmond Enikő / PN

Mint azt a közalapítvány elnöke elmondta, szerencsére sok forrás áll rendelkezésre a hartai bútorok forma- és mintakincséről. Jelenleg is folyik a mintagyűjtés, kiemelten a 19. századi mesterek hagyatékának feldolgozása. Nagyon sok az egyedi jegy, ami alapján a megrendelők régen is válogathattak. Az alapítvány birtokában lévő vagy csak kölcsönbe kapott tárgyakról Fekete Róbert rajzolja a mintá­kat.

– Hartán nem dobnak ki semmit, mindent megőriznek – mondta Fekete Róbert, aki éppen az egyik szekrény hiányzó madárkadíszét rekonstruálta ottjártunkkor.

– Először úgy tűnt, hiányzik egy rész, de aztán egy ládából előkerültek a darabok, amiből szinte hiánytalanul össze tudtam rakni, egy madárkát kellett csak újragyártani – mutatta. Az ő dolga a betűtípusok évszám szerinti gyűjtése is, hogyha mintát festenek, a hozzá tartozó felirat is hiteles legyen.

– Közel harminc mester munkája került már leválogatásra. Mindennek a szellemi értéke is nagyon fontos, emellett meggyőződésünk, hogy ez a formakincs tovább tud élni egy modern lakáskultúrában. A nagyívű terveknek pedig még nincs vége – mondta Kustár Rozália.

– Van már egy nagy épületünk és udvarunk, már merünk nagyot álmodni. Tizenkét lépcsőben van megfogalmazva a fejlesztési koncepció – vezetett oda egy táblára felfeszített tervrajzhoz. Mint elmondta, szeretnének kialakítani egy fogadóépületet, és további helyiségeket kézműves-foglalkozásoknak, előadásoknak, raktárnak, vizesblokkoknak. A terveik között szerepel egy bemutatójellegű, a fennmaradt népi építészeti jegyekre koncentráló tisztaszoba és füstkonyha kialakítása, valamint egy park létrehozása az udvaron odúbemutatóval, gyógynövénykerttel.

Kustár Rozália úgy fogalmazott a beszélgetés végén, hogyha Hartára jön egy idegen, tudnak neki csak helyi terméket, „hartaikumot” adni, van hartai víz, hartai kolbász, híresen finom a hartai kenyér. Talán egyszer a Kézműves Közösségpont is „hartaikum” lesz.

– Már nemcsak mi hiszünk benne, hogy ennek van értelme, hanem más is. Kaptunk egy lehetőséget, hogy megvalósítsuk. A kezdetekhez nyertünk pénzt, a folytatáshoz szakmaiság és elkötelezettség kell. Megtenni a fehér papíron felvázolt tizenkét tervezett lépést, ahhoz viszont százmilliókra van szükség – mondta az alapítvány elnöke.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában