A várandósságra és az anyaságra készítenek fel Kecskeméten

Az ingyenes programsorozat keretében augusztus 10-éig hat előadást hallgathatnak meg a kismamák és párjaik az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) szervezésében, az érdeklődőket – egyetlen kivétellel – hétfőnként 16 órára várják a régi SZTK épületébe.

Az első alkalom fókuszában a várandósság alatti testi-­lelki változások álltak, külön-külön trimeszterekre bontva. Az előadás első felében Anitics Istvánné védőnői szemmel, majd Némethné Herczeg Helga pszichológiai szemszögből mutatta be az átalakulást. – A mostani időszakban különösen fontosnak tartjuk, hogy személyesen is találkozzunk a kismamákkal, minél több információt átadjunk nekik, ők pedig bátran kérdezzenek tőlünk. Ők azok, akiknek a várandósságuk eleje-közepe pont a járványhelyzet idejére esett, így sokkal kevesebb lehetőségük volt arra, hogy a védőnővel személyesen kapcsolatba lépjenek, információkhoz jussanak. Éppen ezért hívtuk életre ezt a szülésfelkészítő klubot, ahol kötetlenül beszélgethetünk az őket érdeklő és érintő témákról – mondta az elején Anitics Istvánné védőnő, mentálhigiénés szakember.

Aniticsné az előadás elején a három trimeszterre jellemző testi változásokat sorolta fel, és kitért néhány tévhitre, illetve hasznos tippeket is adott.

Az első trimeszterre jellemző a reggeli rosszullét, a hányás, a hányinger, a kívánósság, az undor, a fáradékonyság, az alvásigény növekedése, a szédülés, a mell feszülése. – Sokaknál a terhesség végéig fennáll a hányás, és nemcsak reggel, hanem este is jelentkezhet. Ez megviseli a testet. A kismamákban ilyenkor felmerül a kérdés, egyek vagy ne egyek? Azt ajánlom mindig, hogy hűvös ételeket válasszanak, és olyanokat, melyeket nem kell rágni. A folyadékot pedig folyamatosan kell pótolni – hívta fel a figyelmet a szakember. A kívánósság is sok érdekességet hoz elő a kismamákból. Sokan kívánják meg ilyenkor az édeset, a savanyút. Népszerű a kovászos uborka, melyet egy jelenlévő kismama is megerősített. Előfordul az is, hogy egy vegán vagy vegetáriánus megkívánja a húst. Ezeknek nem szabad ellenállni.

A második trimeszter leggyakoribb tünetei: gyakori vizeletürítés, székletürítési probléma, visszér, aranyér, gyomorégés, orrdugulás, orrvérzés, ínyvérzés, bőrviszketés, bővebb hüvelyi folyás, étvágynövekedés, valamint különböző derék-, térd- és gerincfájdalom. – Ezek mind normális tünetek, egyiktől sem kell megijedni, sokszor hormonális okokra vezethetőek vissza – tette hozzá Aniticsné. – Természetesen, ha nagyobb az eltérés, akkor jelezni kell az orvosnak. Például, ha elszíneződik a hüvelyi folyás. A hüvely tisztaságát nagyon fontos megőrizni, hiszen a szülés során a baba abból veszi ki magának a jó kórokozókat, mely az első probiotikum lesz a gyomra számára. Emellett, ha rossz kórokozók vannak benne, fennáll a veszélye, hogy a magzatburok sérül – sorolta.

A harmadik trimeszter ismertebb tünetei: a légszomj, a vizesedés, a gyomorsav-termelődés növekedése, a méh-összehúzódások, a mell váladékozása, az anyatej megindulása, a székrekedés, a kisebb étvágy, az inkontinencia. Utóbbi kapcsán a szakember megjegyezte, nem kell megijedni és szégyellni, ha pici becsorgás van. Tabutémának számít, de természetes folyamat, szülés után is előfordulhat, de utána megszűnik.

Végül lelki oldaláról közelítette meg a témát. – Gyakori a félelem, a stressz a kismamákban. Sok minden múlik azon, hogy várt gyermekáldás, spontán, nem várt, de elfogadott, meggondolt művi abortusz után vagy éppen meddőségi kezelés eredményeként lett várandós a kismama. Nehezükre esik az elengedés, feladása az addigi könnyű életvitelüknek, lemondani a karrierjükről. Az első trimeszterben jellemzőek emiatt a hangulatingadozások, sokakat foglalkoztat még, hogy ki tudják-e hordani a babát, mennyire változik meg a testük, és anyagilag bírni fogják-e. A második trimeszter már nyugalmasabb ebből a szempontból. A harmadikban pedig a testképzavar, a félelem és szorongás jön elő, például a szoptatás miatt – sorolta. Pluszstresszforrást jelenthetnek a nagyszülők is, éppen ezért célszerű már az elején tisztáznia a párnak, milyen szerepet szánnak a nagyszülőknek. Odaköltözhetnek-e a gyermekágyi szakaszban, milyen segítséget fogadjanak el tőlük. Aniticsné saját védőnői praxisában az elmúlt években már azt tapasztalja, hogy a fiatalok bátran vállalják, hogy inkább csak saját magukra támaszkodnak.

Az apák is változásokon mennek át párjuk várandóssága alatt. Előfordul például a hányás, a kívánósság. Ezen tünetekről egy kisfilmet is láthattak a résztvevők. – A Couvade-szindróma a várandós anyához közel álló személyre, különösen az apára jellemző pszichoszomatikus tünetcsoport, az adott személy a terheshez hasonló tüneteket produkál. Jelentkezhet étvágytalanság, rendszeres hányinger, szédülés, álmatlanság, ingerlékenység, hirtelen hangulatváltozások, fáradékonyság, alhasi fájdalmak. Jellemezően a várandósság harmadik hónapjától a szülésig tart, utána viszont az anyához hasonlóan az apa is szenvedhet szülés utáni depresszióban. Ez utóbbit nevezik Atlasz-szindrómának – mondta végül.

Az előadás második felében Némethné Herczeg Helga pszichológus MA szakos hallgató mélyebben elemezte a lelki okokat.

A következő előadások

Július 20., hétfő 16 óra: „Mit készítsünk össze az újszülött számára?” – hasznos tanácsok védőnői szemmel

Július 27., hétfő: Praktikus tanácsok várandósság idejére és a szülés utáni hetekre (öltözködés, bőrápolás, torna, higiénia, sírás, hasfájás, szexualitás stb.)

Augusztus 4., kedd: Szoptatásra felkészítés

Augusztus 10., hétfő: Kommunikáció a magzattal