A skanzen jövője miatt aggódnak a tiszaalpári lokálpatrióták

Már a bejáratnál eldobált üdítős dobozok fogadtak bennünket, amikor a helyszínre látogattunk, hogy megnézzük a tiszaalpári skanzent, amely gazdátlanul, elárvultan bújik meg a templomdomb árnyékában. Nemcsak a bejáratnál, hanem a múzeum többi részén is szemét és rongálás nyomai láthatók. A skanzen sorsa szerencsére azonban a helyi lokálpatriótákat is foglalkoztatja. A Tiszaalpár múltja és jelene elnevezésű közösségi oldalon többen is megírták véleményüket az üggyel kapcsolatban.

Bártol Réka kezdeményezésére közösségi összefogás is szerveződött, hogy rendbe tegyék a területet. Mint a közösségi oldalon írja, nem sopánkodni és egymásra mutogatni kell, hanem cselekedni. – Azt gondolom, el kellene kezdeni közösségben gondolkozni. Fiataljaink azért a skanzenben múlatják az időt, mert nincs más lehetőségük. A szemetet is bárki összeszedhetné, aki meglátja, de nem teszi. Együtt, közösen azonban rendbe rakhatnánk a skanzenünket, természetesen megfelelő szakmai irányítás mellett. Évente néhány önkéntes, néhány nap munkája lenne és nem kellene szégyenkeznünk – írja a közösségi oldalon.

A skanzen ügyével kapcsolatban megkerestük a polgármestert is. Dr. Vancsura István elmondta, a létesítmény bár önkormányzati területen van, a Kiskunsági Nemzeti Park tulajdona. Együttműködési megállapodásuk szerint az önkormányzat tartja rendben, ám a skanzen legutóbbi felújítása óta folyamatosan nyitva tart és ingyenesen látogatható. A település vezetője szerint csak akkor lehetne megóvni a múzeumot, ha a korábbi évekhez hasonlóan a kaput bezárnák és csak nyitvatartási időben, felügyelet mellett, belépőjegy megváltásával tennék látogathatóvá. Mint mondta, megvizsgálják ennek a lehetőségét.

Húsz éve épült, két éve újították fel

A Tisza menti magaspartokon már a bronzkorban is emberi települések voltak. Tiszaalpáron az 1960-as években folytatott ásatások a bronzkori leletek mellett honfoglalás kori település maradványait is feltárták. A húsz éve épített falu­rekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4–6 hektáron terült el. Az Árpád-kori skanzen felújítási munkálatait a Kiskunsági Nemzeti Park két éve saját forrásból valósította meg. A szabadtéri falumúzeumban megtekinthetők a korabeli, hétköznapi élet építményei: félig földbe vájt verem­házak, külső kemencék, vesszőfonatos karámok, vesszőbéléses kút és gabonatároló vermek.