Felavatták az Emlékezet-tornyát és a Magyarság harangját Lakiteleken

A Nemzeti Művelődési Intézet áprilisra tervezett székház-avatása és a kapcsolódó Kárpát-medencei Kulturális Találkozó – a váratlan koronavírus-járvány miatt – őszi időpontra került. A Kárpát-medencei magyarság iránt elkötelezett szervezet számára azonban fontos és szimbolikus jelentőségű volt, hogy a Magyarság Harangja először a nemzeti összetartozás napján szólaljon meg emlékezve a tragikus trianoni békediktátum következtében szétszakadt ország magyarságára, az elválasztott családok, rokonok, barátok millióira.

A csütörtökön felavatott harang testvérharangjait október 3-án az épület avatására szervezett Kárpát-medencei ünnepségen adják át öt külhoni kulturális szervezetnek. Attól az időponttól naponta harangszó hívja majd fel a figyelmet a magyarság összetartozására, a közös múlt, a jelen és a jövő fontosságára, a közös cselekvésre – mondta el a csütörtöki megemlékezésen Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője.

Hozzátette, a harang minden nap azonos időben – 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó Alaptörvény aláírásának perceiben (2011. április 25., 15:13) – szólal meg a székházban, hogy egy-egy település nemzeti kultúrát megtartó egyleteire, civil szerveződéseire, a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot.

A megemlékező eseményen Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke úgy fogalmazott, hogy a száz esztendővel ezelőtti trianoni diktátum egy olyan gyilkossági kísérlet volt, amely előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel, aljas indokból és nyereségvágyból történt. Majd hozzáfűzte, ahogyan az elmúlt ezer esztendő történetében, úgy az elmúlt száz esztendő történetében is mindig voltak közösségek, vezetők, olyan mozgósító erőforrások, akik ha kellett újrakezdték, nem adták fel és képesek voltak arra, hogy a nemzetgyilkossági kísérletet legyűrjék.

Úgy gondolom, hogy a nemzeti összetartozás napjának üzenete az, hogy minden magyar felelős minden magyarért, és ha ezt a gyakorlatban is sikerül megvalósítani, akkor egy olyan évszázad áll előttünk, amely valóban képes együvé ötvözni a magyarokat – hangsúlyozta a honatya.

Az emlékezés, a hála, és a dicsőítés szimbólumát jelképező harangot Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke és Bagi Ferenc lakiteleki plébános áldotta és szentelt meg, áldást mondott Kókai Géza református lelkipásztor.