Az elektromos távvezetékek gólyák tucatjait pusztítják el

Két hete hétvégén egy gólya jelent meg Orgoványon, ami fészeképítésbe kezdett a település főutcáján, a Kossuth Lajos utca és a Németh Imre utca kereszteződésében álló egyik villanyoszlopon. Kelepelésének hangja betöltötte a környéket és sokan látták méltóságteljesen aláereszkedő alakját a közeli parkban, ahol a fészkéhez szükséges faágakat gyűjtögette. Néhány nap múlva megszűnt a kelepelés és a fészek sem épült tovább. Hogy miért, arra a közeli Nap utcában lehetett megtalálni a választ, a fokozottan védett állat teste a nagyfeszültségű távvezeték alatt hevert.

Kiss Mónikától, a Kiskunsági Nemzeti Park kommunikációs referensétől megtudtuk, hogy a madarakat a szabadvezetékek közül a középfeszültségű légvezetékek veszélyeztetik áramütés szempontjából, mert ezeken érheti halálos áramütés a madarakat. Vagy úgy, hogy az áramvezetőt és az oszlopon rögzített keresztkart érinti egyszerre a madár vagy pedig két áramvezetőt érint egyidejűleg. A magasfeszültségű légvezetékek esetében a méretezés miatt az áramütés nem lehetséges, ebben az esetben a légvezetéknek ütközés okozhat madárpusztulást, de ez középfeszültségű légvezetékek esetében is előfordul.

A referens arról tájékoztatott, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén tömegesen pusztulnak védett madarak a középfeszültségű elektromos hálózaton áramütés következtében. Az elpusztult madarak többsége a gyakoribb fajok közül kerül ki, mint például az egerészölyv, vörös vércse, vetési varjú vagy a seregély. Akadtak azonban fokozottan védett fajok is, mint például a fehér gólya, rétisas és a parlagi sas. Kiss Mónika hangsúlyozta, hogy a dokumentált adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert a tervszerű terepi felmérések a légvezeték-hálózat töredékét érintik. Másrészt sokszor nehéz az áramütött vagy légvezetéknek ütközött tetemek megtalálása.

Fontos a megelőzés, így az áramszolgáltatókkal évtizedek óta létezik együttműködés az oszlopfejek madárbaráttá átalakításáról vagy a légvezetékek földkábellel történő kiváltásáról, mely utóbbi a leghatékonyabb és legeredményesebb módszer. Az állami természetvédelem és a Magyar Madártani Egyesület az észlelt áramütéses eseteket és a különösen veszélyes szakaszokat jelentik az illetékes áramszolgáltatónak.

A 2008-ban kötött Akadálymentes Égbolt elnevezésű megállapodás következtében több sikeres projekt is zajlott már az országban a vezetékek madárbaráttá átalakítására. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az NKM Áramhálózati Kft. szakembereivel közösen igyekszik hatékony megoldást találni. Az áramszolgáltató a természetvédelmi kezelő javaslatára tavaly is több, rövidebb szakaszon végzett el madárbarát beavatkozást, valamint a Felső-Kiskunság túzokvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területein 35 kilométer légvezetéket váltott ki földkábellel 2017 szeptembere és 2020 januárja között.

Az ősgyepes területen speciális láncos kotrógép segítségével ásták ki a kábelárkot, óvva az élőhely ökoszisztémáját. A beruházás mintegy félmilliárd forintba került – erről már Csala Gabriella, a Nemzeti Közművek Zrt. kommunikációs munkatársa tájékoztatott, aki hangsúlyozta, hogy társaságuk évről évre sokat tesz a madarak védelméért, így a fokozottan védett fehér gólyákért is.

Idén eddig a Kiskunsági Nemzeti Park területén több mint hatvan gólyafészek biztonságossá tételében működött közre az NKM Áramhálózati Kft. A munkák március végén, a gólyák visszatérte előtt befejeződtek. Elsősorban gólyafészek-emelőket szereltek a kisfeszültségű hálózat oszlopaira, így az emelőkre épített gólyafészkek már biztonságos távolságban vannak a villamosenergia-hálózattól.

Csala Gabriella kifejtette, hogy az NKM Áramhálózati Kft. az új hálózatait úgy építi és tervezi meg, hogy azok a madarak számára biztonságosak legyenek, a már meglévők madárbaráttá alakítására pedig évente több száz millió forintot fordít. Emellett a cég szakmai és civil szervezetek bevonásával több évtizede valósít meg madárvédelmi programokat. Ilyenek például a vezetékkel ütközés elleni védelemre, a költőhely biztosítására, valamint az áramütés elleni védelemre kidolgozott programok. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy még nagyon sok veszélyes szakasz vár átalakításra, különösen a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívül található oszlopoknál.

Saját statisztikát vezet a Kiskunsági Nemzeti Park

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) működési területe Bács-Kiskun megye egészét és Csongrád megye területének körülbelül felét érinti, valamint Pest megye déli részéből egy keveset. Az áramütés következtében elpusztult gólyákról (és egyéb madárfajokról), működési területükről gyűjtik az adatokat. Ezek java része célzott terepbejárásokból származó saját gyűjtés, kisebb része származik lakossági vagy egyéb bejelentésekből. A KNPI saját adatai szerint 2018-ban összesen 293 példány pusztult el áramütéstől, ebből 94 fehér gólya. Tavaly 298 madár szenvedett halálos áramütést a területen, ebből 41 fehér gólya. Országos szinten 2018-ból van adat az Magyar Madártani Egyesület összesítésében. Eszerint összesen 788 példány pusztult el áramütéstől, ebből 246 fehér gólya.