Több a lemondás a tetoválószalonokban is

A tetoválásokról kialakult kép még ma sem egyértelműen meghatározható. Az elfogadhatóságuk függ a munkánktól, a társadalmi helyzetünktől, a kultúránktól és a minket körülvevő emberek szemléletétől. Ugyanakkor, mit számít, ki mit gondol róluk? Hiszen ez önkifejezés. Állítja az egyik tábor, míg a másik ítélkezve nézi a mellette utcán elhaladó tintafestett karokat. Bár nincs kimondva, mégis itt lenne az ideje megbarátkoznunk a gondolattal: a tetoválás igenis egyre több helyen jelen van, és elfogadott is. Talán rémisztő lehet ilyen, és ehhez hasonló újdonságokkal együtt élni, különösen az idősebb korosztálynak, mégis tény, hogy számtalan ember viseli a testén az apró feliratokat, a rejtélyes motívumokat, az arcképeket vagy épp a művészien megrajzolt alkotásokat.

Megannyi embernek okoz örömet, amikor a testére kerül a választott tetoválás, mégsem esik elég szó azokról a művészekről, akik ezeket a csodákat – vagy hasztalan, felesleges, ronda izéket – megalkotják: ők a tetoválóművészek. Vajon eszébe jutnak ők bárkinek most, hogy számos üzlet és vállalkozás bezárni kényszerült? Sajnáltuk már sok különböző hivatás mestereit, osztoztunk az örömükben, a bánatukban, együttéreztünk, köszönetet mondtunk, feltettük a legfontosabb kérdéseket, amiket most én is feltettem egy kecskeméti tetoválóművésznek, Kisjuhász Karolinának.

– A kijárási korlátozás miatt nehéz helyzetbe kerültek a vállalkozások, üzletek, gyárak, cégek. Milyen hatással van ez a tetováló-szakmára, kevesebb a bejelentkezés, vagy ugyanúgy van mit csinálni?

– Nyilván több most a lemondás. Jellemzően azok mondják vissza az időpontjukat, akiknek gyermek vagy idős rokon van a közvetlen környezetükben. A külföldi vendégeinknek igyekszünk későbbi időpontot találni, hiszen ők vagy nem tudnak hazajutni a korlátozások miatt, vagy ha igen, akkor is jobbnak látjuk későbbre halasztani a tetováltatást elővigyázatossági okokból. A keménymag azonban ugyanúgy jön, mint azelőtt.

– Ezek szerint a kijárási korlátozás nem befolyásolta a tetoválószalonok nyitvatartását.

– Mi szerencsére nyitva lehetünk, hiszen ránk nem vonatkozik a korlátozás. Ennek ellenére igyekszünk egy nap csak egy embert vállalni, és úgy igazítani a munkarendünket, hogy egyszerre ne legyünk bent mindannyian, csak maximum négyen – a vendégekkel együtt -, megfelelő távolságra egymástól.

– Nem vált veszélyesebbé a tetováltatás, úgy, hogy a vírus cseppfertőzéssel terjed, és a tetoválás elkészítése eleve komoly higiéniai előírásokat igényel?

– Szerintem, ha valaki betartja az utókezeléssel kapcsolatos tanácsainkat, akkor most sem veszélyesebb a tetováltatás, mint bármikor máskor. Ez azonban mindenkinek a saját felelőssége, van, akinek most is belefér, van, akinek egyébként sem.

– Változott-e valami a sterilizálást illetően, szükség volt-e újabb higiéniai szabályok bevezetésére?

– A sterilizálás, a higiénia kiemelkedően fontos a mi szakmánkban. Eddig is odafigyeltünk erre, így ezen nem sokat változtattunk. Minden ember után felületfertőtlenítővel töröljük át az asztalokat, székeket, kartámaszokat, és természetesen az eszközöket is. Naponta többször kezet mosunk, és a saját kezünket is lefújjuk fertőtlenítővel. Talán annyi változás történt, hogy most a vendégeknek is adunk egy adag fertőtlenítőt a tenyerükbe, illetve a bőrfelületet is áttöröljük alkoholmentes bőrfertőtlenítővel.

– Szükség van-e maszk viselésére a tetoválás ideje alatt?

– A mostani időjárás eleve indokolja a szakmánkban a maszk viselését, így én évek óta, minden hasonló időszakban hordtam munka közben. Ez nem változott.

– Ahogy említette, ebben a szakmában az elvártnál is jobban oda kell figyelni a higiéniára és az előírásokra. Milyen előkészületeket igényel ezeken kívül a tetoválás?

– A munkafolyamat úgy kezdődik, hogy mielőtt feltesszük a mintát az indigóval, a bőrfelületet lefújjuk és áttöröljük alkoholos fertőtlenítővel. Egyrészt a sterilitás miatt, másrészt pedig az elhalt hám és a bőrön lévő olaj eltávolítása érdekében. Enélkül nem szárad fel eléggé az indigó, és tetoválás közben könnyen leoldódik. Amikor megállunk szünetet tartani, lekenjük a tetoválást vazelinnel és lefóliázzuk. A vazelinre azért van szükség, hogy nyugtassa és puhán tartsa a bőrt, a fólia pedig megakadályozza a szennyeződések bekerülését a bőrbe. A szünet után eltávolítjuk a feltett fóliát, amit rögtön a szemetesbe dobunk, majd letöröljük a felesleges vazelint a bőrről és alkoholmentes bőrfertőtlenítővel fújjuk le.

– Van-e vészterv arra az esetre, ha mégis be kell zárni az üzletet, tudná-e otthonról folytatni a munkát?

– Semmiképp. Ha be kellene zárnunk, azzal kényszerpihenőre küldenének minket. Otthon tudunk rajzolni, terveket készíteni, ötletelni, de a tetoválás része nem lenne kivitelezhető, hiszen szerintem a törvény is tiltaná, másrészről viszont nem szívesen enged be az ember idegeneket az otthonába, különösen a járvány ideje alatt.

Borítóképünk illusztráció.