Jakabszálláson tanácskoztak a polgármesterek

Idén is folytatódik a hagyomány, miszerint a 4. számú választókerület polgármesterei negyedévente tárgyalóasztalhoz ülnek azzal a céllal, hogy Lezsák Sándorral, a térség országgyűlési képviselőjével megvitassák a településeket érintő aktuális kérdéseket. A csütörtöki találkozónak két fő témája volt: először a Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységét ismerhették meg a polgármesterek, majd pedig a szőlő- és borágazat aktuális helyzetéről kaptak tájékoztatót.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője elmondta, mint kiemelt kultúrstratégiai intézmény 3155 település helyi szakemberei számára nyújtanak módszertani segítséget. Arról is tájékoztatta a településvezetőket, hogy bár emelkedett a kötelező közművelődési feladatokra szánt állami normatíva, a kormány célja, hogy úgynevezett feladat finanszírozás formájában az aktív helyi közösségeket támogassa. A polgári lét alapját ugyanis ezek a kis közösségek adják, ők töltik meg élettel a helyi művelődési házakat. Ezzel a céllal hívták életre a Csoóri Sándor Programot is, melynek keretében 5 milliárd forint áll rendelkezésre a népi kultúra területén, közösségteremtő műfajokban működő, hazai és határon túli néptáncos, népzenei és népdalköri szervezetek és közösségek támogatására.

Az ügyvezető szólt a Lázár Ervin Programról is, amely 10 milliárd forintot biztosít arra, hogy minden általános iskolás évente egyszer eljuthasson színházi, tánc- vagy cirkuszi előadásra. Závogyán Magdolna beszámolt arról is, hogy március 9-én indul a Déryné Program, melynek célja, hogy a kistelepülésekre is eljuttassák a minőségi színházi előadásokat. A Nemzeti Színházat kérték fel arra, hogy olyan darabokat állítsanak színpadra, amelyeket a falusi művelődési házakban is be tudnak mutatni – részletezte az ügyvezető. Végezetül arról is beszámolt, hogy szinte már teljesen elkészült a lakiteleki Hungarikum Ligetben a Nemzeti Művelődési Intézet új épülete, melynek átadását április 23-án tartják a Kárpát-medencei Kulturális Találkozó keretében.

Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője a szőlő- és borágazat helyzetét értékelve elmondta, az elmúlt években emelkedett hazánkban a borszőlő terület. A Duna borrégióra jellemző leginkább az emelkedés, ahol elsősorban fehérszőlőt termelnek. A legnépszerűbb a Bianca, a Cserszegi fűszeres és az Aletta. Visszaesett azonban a Kékfrankos, az Arany Sárfehér és az Ezerjó termelése. A főosztályvezető elmondta továbbá, hogy új borszőlő ültetvények telepítésére egyéni projektek esetében 75 millió forint, míg kollektív projekteknél 150 millió forint támogatás igényelhető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új piacok megszerzéséhez lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a promócióra.

A borpromóciós programok megvalósítására 12 millió eurós támogatási keret áll rendelkezésre. Pályázni lehet többek között a borvidékek logójának, arculatának, honlapjának megtervezésére. Gál Péter azt is elmondta, hogy a beruházásokra idén 2 milliárd forintot biztosít a szaktárca és, hogy előnyt élveznek az energiahatékony fejlesztések. A főosztályvezető sürgetőnek tartja a termelői integrációs szervezetek megalakítását is. Mint mondta, ha a termelők összefognak jelentősen javulhat az alkupozíciójuk, nagyban befolyásolhatják a szőlő felvásárlási árának meghatározását. Gál Péter szerint a termelői integrációs szervezet az utolsó előtti esélyt adhatja meg a széttöredezett szőlőtermelői szektornak. Az Agrárminisztérium főosztályvezetője azt is elmondta, hogy az ePincekönyv bevezetésével szeretnék csökkenteni a gazdákra háruló adminisztrációs terheket. Az 1,2 milliárd forintos projekt során a teljes szőlő- és borágazatban bevezetik az elektronikus ügyintézést. Várhatóan 2021. július elsejétől induló rendszertől jelentős, mintegy 650 millió forintos megtakarítást remélnek.