Nőtt tavaly a hallgatók diákmunkakedve

A 2019-es év több meglepetést is okozott a diákmunkák világában: országosan a hallgatók sokkal tudatosabban választanak munkahelyet, a hétvégéjüket és a munkaszüneti napokat is hajlandók beáldozni. A munkavállaló diákok száma 2018-hoz viszonyítva közel húsz százalékkal növekedett – derül ki hazánk szakmai diákmunkáira specializálódott Schönherz iskolaszövetkezetének jelentéséből.

Baross Levente elnöke elmondta: a 2019-es évet tekintve több érdekes újdonság mutatkozott a diákmunka világában: a fiatalok már a hétvégi, illetve a munkaszüneti napokon is szívesebben vállalnak munkát, mint korábban, ezzel együtt pedig a szakmai munkát vállalók munkaóraszáma is megemelkedett.

Már a Z generációs (1995 és 2009 között születettek) diákok közül is többen az egyetemi éveiket töltik, jelentős részüknek már egyedül kell helyt állniuk a mindennapokban. A visszajelzések szerint a Z generációban egyre inkább erősödik az anyagi függetlenség utáni vágy, tudatosabban terveznek előre és pontosan tudják, hogy mit szeretnének – mind pozícióban, mind anyagi elismerésben. Vannak olyan hallgatók, akik képesek akár egy hónapot is várni a kiszemelt pozíciókra. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik bizonyos időközönként állást váltanak, hogy jobban megismerhessék a munka világát, a másik csoport képviselői pedig inkább több hónapot, akár éveket is dolgoznak egy-egy cégnél, hogy aztán diplomaszerzés után állományba kerüljenek.

A diákbéreket tekintve az elvárás évről évre egyre magasabb, a fiatalok átlagosan bruttó 1400 forintos órabért igényelnek, így végül nettó 200 ezer forint is landolhat a számlájukon magasabb óraszámú munkavállalás esetén. A cégek az iskolaszövetkezetnél főként informatikai területekre keresnek lelkes juniorokat, de gazdasági és adminisztrációs feladatok ellátásában is számítanak rájuk. A legnagyobb hiánnyal küzdő területeken bruttó háromezer forintos órabér is megkereshető, de a szakmai tudást nem igénylő feladatoknál sem megy már az ár bruttó ezer forint alá.