Nicolas Schöffertől tanulnak a jövő képzőművészei Kalocsán

A csapat megnézte az állandó tárlatot és egy, a kinetikus szobrászról készült ismeretterjesztő filmet, majd megkíséreltek elkészíteni egy térdomborművet. Utóbbi feladatban ugyanazokkal az eszközökkel, anyagokkal és módszerekkel kellett dolgozniuk, amelyekkel maga Schöffer is alkotott.

– A Szent István Gimnázium a Képzőművészeti Egyetemmel közösen vesz részt egy képzőművészeti tehetségeket kibontakoztató pályázatban, amelynek egyik külső helyszíne a Nicolas Schöffer Gyűjteményben található – magyarázta Lakatos Ervin, a gimnázium rajz-művészettörténet szakos tanára.

– Ez egy tematikus projektnap, amelynek keretében az érdeklődő 15 diák megismerkedik a kalocsai születésű Schöffer alkotói tevékenységével. Volt egy elméleti oktatás, majd a múzeum körbejárása után egy térbeli domborművet próbáltak elkészíteni közös feladatként – foglalta össze.

A munkát azon eszközök és anyagok alkalmazásával végezték, amelyek a múzeum névadójának művészetében is megtalálhatók. Ebben fémtárgyak, perforált lemezek, egyszerű alapszínek dominálnak, mutatott rá Lakatos Ervin. A szakember elmondása szerint persze egy délelőtt nem lenne elegendő akár statikus, akár mobil dombormű elkészítésére, viszont a feladat így is remekül tükrözi a diákok számára azt a művészeti irányzatot, amit Schöffer képviselt.

– Schöffer világát sok diák nem ismeri, így azt sem tudják, hogy Kalocsa városának egyik legmeghatározóbb képzőművésze. Sokan most szembesülnek azzal is, hogy a Chronos-8 mobilszobor, ami mellett rendszeresen elmennek, az tulajdonképpen az ő alkotása – osztotta meg tapasztalatait a tanár.

– Az a lényeg, hogy megismerjék a térdinamikus művészet alapjait, és meg is szeressék. A művészeti gesztusrendszerét, mint kifejezési formát, nyilván nem kell átvenni, de a szellemiségét érdemes megismerni, megérteni – fogalmazott.

A tanár hangsúlyozta: a Nicolas Schöffer Gyűjteményben nagyon érdekes miliő uralkodik, ezért érdemes bejárni a képzőművész pályára készülő tanulókkal. Leszögezte: szó sincs arról, hogy a gyerekekre erőltetnék ezt az irányzatot, ami nonfigurativitása miatt taszíthatja is a hétköznapi embereket, csupán érdemes ezeket megismerni a nagyon jól kitalált múzeumban, hiszen itt elhelyezve egyből befogadhatók az alkotások.

– A térplasztika mellett varetra dobozokkal (hátsó részén fényforrással ellátott fekete doboz, amelybe szabadon lehet lapelemeket helyezni, ezzel kivetítve egy kinetikus „festményt” – a szerző) való kísérletezés is folyik – mutatott rá Lakatos Ervin. Hozzáfűzte: ezt a technikát maga Schöffer szerette volna meghonosítani a magyar rajzoktatásban az 1980-as években, de hosszútávon nem maradt a tanterv része. – Erről ma már kevesen tudnak, úgyhogy mi megpróbáljuk újra felfedezni a „varázsdobozokat” – fogalmazott.