Bűz keseríti meg a lakók mindennapjait Tiszakécskén

Végső elkeseredésükben keresték fel szerkesztőségünket a tiszakécskei Vízhányó János utca és Hősök útja lakói, akik elmondásuk alapján három éve szenvednek immár a szomszédságukban tartott lovaktól. A kertvárosias környéken három portán is tartanak lovakat, az egyik Kajtár Lajos közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Elmondta: a telkére áradó por és bűz minden napjukat megkeseríti.

– Néha kettő, máskor öt ló is van a szomszédban. A telek nincs befüvesítve, az állatok ürülékének eltakarításáról pedig nem gondoskodnak rendesen. Így száraz időben mindent belep az ammóniás por, esős időben pedig a trágyalé beszivárog a földbe, szerintem a talajvizet is fertőzi, és bebüdösíti az egész utcát – fejtette ki, majd hozzátette: az állatok miatt képtelenek feleségével rendeltetésszerűen használni szépen gondozott kertjüket. A férj nyáron ünnepelte 60. születésnapját, aminek apropóján kerti partit szervezett családjával, ám a bűz miatt az utolsó pillanatban le kellett mondania az ünnepséget.

– Ha a szomszéd felől fúj a szél, nem tudunk teregetni, szellőztetni, a szabadban reggelizni, nem tudjuk élvezni a kertünket. A trágyát háromhetente egyszer viszik el – közölte.

Orbán Péter háza a lovas porták által bezárt háromszög közepén helyezkedik el, Csillag Lajosnéék telke pedig két lótartó portája között, így elmondásuk alapján számukra kedvező szélirány nem létezik. Ugyanis bármerről fúj is a szél, ők mindig kapnak a három portán tartott, összesen 15-20 lótól származó bűzből.

– Hiába van a házunknak első és hátsó terasza is, nem tudjuk használni, egy csésze kávét nem tudunk jóízűen elfogyasztani a bűz miatt – közölte Csillag Lajosné Marika.

A panaszosok elmondták, többször próbáltak már beszélni szomszédjukkal, hogy változtasson a helyzeten, de semmi nem történt.

– Ha szólunk, a válasz mindig ugyanaz. Ha zavarnak a lovak, költözzünk el. Már ez is megfordult a fejünkben a feleségemmel, de az sem sikerült, mert senki nem akar ilyen szomszédságba költözni – mondta Kajtár Lajos.

A lovas porta másik szomszédságában egy üres telek áll, mely Csillag Lajosnéék tulajdona. Elmondta, évek óta árulja már a házhelyet, ám hiába akadt szép számban érdeklődő, mikor meglátták a szomszédban tartott állatokat, azonnal visszakozott minden jelentkező.

– A trágyát nem zárt tárolóban, hanem lovas kocsin tartják a lótulajdonosok, így a bűz szabadon terjedhet. Egyszerűen eladhatatlanná vált a telkünk. Pedig nagyon szeretnénk mihamarabb értékesíteni, mert az unokánk másik városban kezdte az egyetemet, és szeretnénk támogatni a lakhatását. Az ingatlanos azonban mondta, hogy a lovak miatt 30 százalékkal csökkent az összes környékbeli ingatlan értéke. Előfordult, hogy jöttek érdeklődők, és teljesen felháborodtak, hogy egyáltalán hogy jutott eszünkbe ilyen szomszédság mellé hívni őket, és hirdetni a telket – mondta.

A panaszosok számára a por és a bűz mellett a zaj is gyakran problémát jelent. Kifejtették ugyanis: a lótulajdonosok szinte majdnem minden hétvégén hajnalban, 4–5 órakor a hálószobáik ablakai alatt pakolják kocsikra a lovakat hangzavar közepette, vasárnaponként pedig este 10–11 óra körül érkeznek vissza a telkekre az állatokkal, melyek visszaterelése szintén nem csendben zajlik, így a szomszédok hétvégente nem tudnak pihenni.

Kajtár Lajos feleségével az elmúlt három évben többször kért személyesen és levélben is segítséget az önkormányzattól, továbbá a Tiszakécskei Járási Hivatalnál is bejelentést tettek, de mindhiába.

A jegyző 2016-ban bejelentésükre küldött válaszában kifejtette, hogy az egyik lótulajdonost felszólította, hogy a trágyát trágyatárolóban kell tartani, és amennyiben ez nem történik meg, közigazgatási bírságot szab ki a részére. Tájékoztatta továbbá a bejelentőket, hogy a haszonállat tartását önkormányzati rendeletben korlátozni nem lehet.

A panaszosok elmondása alapján azonban zárt, szivárgásmentes, jól záró fedéllel ellátott trágyatárolót a mai napig nem létesített egyik lótulajdonos sem. A lovak ürülékét továbbra is csupán lovas kocsin, olykor szalmával vegyítve tartják.

A városi jegyzőhöz érkezett bejelentés még 2016-ban hatáskör hiányában a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatalához került, melynek munkatársai három alkalommal tartottak helyszíni szemlét a Vízhányó János utcában, melyek során megállapították: bűz nem volt érezhető, ezért az eljárást megszüntették.

Szeptember végén az utca lakosai összefogtak, és egy közel harminc aláírást tartalmazó beadványt nyújtottak be az önkormányzathoz, ám elmondásuk alapján érdemi változás a mai napig nem történt az ügyben.

Az egyetlen megoldást önkormányzati rendeletalkotásban látnák, melyre kutatásuk alapján más településen már volt precedens.

– Utánanéztünk, és Szarvason 2013-ban hozott az önkormányzat egy rendeletet, mely jelenleg is hatályban van. A lényege, hogy a városban meghatározták a falusias és a kertvárosias részeket. Előbbiben bejelentési kötelezettség terhe mellett egy tulajdonos maximum két lovat tarthat, betonaljú és -oldalú, zárt tetejű trágyatároló kialakítása mellett, a kertvárosias részekből pedig teljesen kitiltották a lótartást – magyarázta Kajtár Lajos, majd hozzátette: ha belátható időn belül nem történik változás az ügyben, radikális lépést fontolgat.

– Három éve szenvedünk már, és bárhova fordulunk, sehonnan nem kapunk segítséget. Úgy érezzük, teljesen magunkra maradtunk. Ha rövid időn belül nem történik valami az ügyben, azt tervezem, éhségsztrájkba kezdek a városháza előtt – közölte.

Csupán irigység és rosszindulat

Lapunk az egyik lótulajdonost is felkereste. A neve elhallgatását kérő férfi elmondta, nézetei szerint csupán az irigység és a rosszindulat munkálkodik szomszédaiban. Több millió forint értékű lovaival fogathajtó versenyeken vesz részt országszerte. A portáján villanypásztorral kerített körbe egy részt a lovak számára, hogy azok véletlenül se hatolhassanak be a szomszédos telkekre, valamint hogy az állatok minél távolabb legyenek a kerítésektől, hogy ne zavarják a szomszédokat. Hangsúlyozta: a trágyát letakart lovas kocsin tárolja, és heti rendszerességgel elszállítja. Több hatósági ellenőrzés zajlott már a telkén és egyetlen szakhatóságtól sem kapott még elmarasztalást.

A hatályos építési szabályzat alapvetően kielégíti a panaszosok igényeit

Az üggyel kapcsolatban lapunk felkereste Gombosné dr. Lipka Klaudia tiszakécskei jegyzőt, aki levélben válaszolt kérdéseinkre. Kifejtette, konkrét ügyről nem adhat tájékoztatást, azonban leveléből kiderült, a Tiszakécskén hatályos helyi építési szabályzat a panaszosok igényeit alapvetően kielégíti. A szabályozás szerint ugyanis kertvárosias lakóterület övezetébe állattartó épület Tiszakécskén nem építhető. Márpedig a szabályzat életbe lépését, azaz 2016. június 1-jét követően állattartó épületre építési engedélyt nem adtak ki, és állattartó épület szabálytalanul, építési engedély nélkül sem épült. Új rendelet alkotását pedig a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottsága, települési képviselő, jegyző, osztályvezető, önkormányzati tulajdonosi részvétellel működő gazdasági társaság vezetője kezdeményezheti. Azonban a jegyző felhívta a figyelmet a jogalkotásról szóló, hatályos törvény egy bekezdésére: „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni”. Kifejtette továbbá: a lótartást sérelmező lakosok, amennyiben sérelmük igazolható, bizonyítható és megalapozott, a következő hatóságokhoz, szervekhez fordulhatnak, a következő eljárásokat indíthatják: élelmiszerlánc-biztonsági, állategészségügyi, valamint az állatvédelmi ügyek tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, azaz a Kecskeméti Járási Hivatalhoz fordulhatnak. Levegőtisztaság-védelmi ügyben – a bűz miatt – a járási környezetvédelmi hatósághoz, azaz a Tiszakécskei Járási Hivatalhoz, birtokvédelem tárgyában pedig a bírósághoz fordulhatnak.