Támogatják a régi kecskeméti zsinagóga felújítását

Kecskemét első zsinagógája még 1802-ben épült, ám a gyülekezet a 19. század közepére ezt kinőtte, ezért épült meg 1864 és 1868 között az új, a nagyzsinagóga, ma a Tudomány és Művészetek Háza. A szomszédságában lévő ózsinagóga sokáig rossz állapotban volt, végül nekikezdtek a felújításának: a tetőzet nyolc-tíz évvel ezelőtt lett kész, az ablakait négy-öt éve cserélték ki, majd később megtörtént az épület vízszigetelése is. A következő lépés az ózsinagóga homlokzatának rendbetétele és a teljes belső felújítása lesz. Mint csütörtökön Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár Kecskeméten, a sajtótájékoztatón elmondta: a további rekonstrukcióhoz a magyar állam 15 millió forinttal járul hozzá.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester hangsúlyozta: Kecskemét a vallási tolerancia városa, hiszen a főtéren vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el valamennyi történelmi egyház temploma. Azt is elmondta, hogy a Tudomány és Művészetek Háza is teljesen megújulhat a következő években, és mivel a város mintegy ötven százalékban tulajdonos, a jövőben a zsidó egyházközséggel és az üzemeltető Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen keresik majd a lehetőségeket, hogyan töltsék meg élettel az emblematikus, történelmi jelentőségű épületet. A polgármester hozzátette, elkezdték annak tervezését is, hogyan lehetne megújítani a nagyzsinagóga környezetét is.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közép-magyarországi területi csoportjának elnöke kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy Kecskeméten harmonikus kapcsolat alakult ki a különböző egyházak, vallási közösségek között, amelyeket a város minden szinten támogat. A nagyzsinagóga épületének megmentése is nagyban köszönhető a helyi önkormányzat anyagi segítségének – hangsúlyozta.

Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 800 millió forinttal támogatja a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza, a kecskeméti katolikus nagytemplom felújítását. Még ebben az évben 500 millió forinttal, a következő évi költségvetésből pedig további 300 millió forinttal segítik a rekonstrukciót.

Megjelenik a negyedik zsidó hittankönyv is

Az államtitkár arra is kitért a Tudomány és Művészetek Házában tartott sajtótájékoztatón, hogy a kormány továbbra is támogatja a zsidó hittankönyvek megjelenését, ezért az általános iskola negyedik osztályosai számára készülő kiadványhoz hatmillió forinttal járul hozzá. Kiemelte: a hittankönyvnek sokkal nagyobb körben van jelentősége, mint amennyi emberhez eljut, az üzenete ugyanis az, hogy a zsidóság mind vallásában, hitéletében, mind pedig kultúrájában meg kell, hogy maradjon.

A tankönyvsorozat első két kötete 2016-ban, a harmadik része 2017-ben jelent meg, a negyedik várhatóan jövőre készül el.

Társszerkesztője Róna Tamás főrabbi, aki szerint nagyon fontos, hogy a teljes általános iskola nyolc évét le tudják fedni, mert a kötelezően választható hit- és erkölcstan keretében a zsidó hittan tankönyv révén mind a diákok, mind a tanárok az ország minden egyes iskolájában autentikus szövegekkel találkozhatnak. Hangsúlyozta: a tankönyv lehetőséget teremt egymás megismerésére, az ünnepek, a fontos szokások elsajátítására és a tisztelet megadására.