Avar településrész került elő a föld alól (galéria)

Késő szarmata és avar kori településrészekre bukkantak a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei a Margaréta Szociális Otthon mellett épülő körforgalom és buszforduló területén. Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető elmondta, 2015-ben már zajlott egy próbafeltárás a területen, így a környék régészeti érintettsége ismert volt számukra a jelenleg zajló beruházást megelőzően is.

– A mostani domborzat jelentősen eltér attól, amilyen képet mutatott az itt élő szarma­ták, majd avarok megtelepedésekor. A Margaréta Otthon melletti részen ugyanis hatalmas feltöltés történt a környék panelházainak építésekor – fejtette ki, majd hozzátette: helyi lakosok elmondása alapján feltételezhető, hogy a most feltárt, mintegy kétezer négyzetméteres területnél jóval nagyobb lehet a lelőhely.

A Krisztus után 4-5. századi szarmata korból néhány kisebb, műhelyszerű épületet tártak fel a régészek.

– Ezek közül az egyikben egy kis tüzelőberendezés is volt, illetve méhkas alakú gabonatároló vermeket is találtunk. Utóbbiakból arra lehet következtetni, hogy a közelben komoly mezőgazdasági tevékenység is folyhatott – fejtette ki, majd hozzátette: az épületek mellett nagyon sok jellegzetes hun kori, besimított mintás kerámia is előkerült a földből, valamint pár szórványos embercsont, mely talán a település 5. századi erőszakos pusztulására utalhat.

Az avarok a Krisztus után 8. században telepedtek le a területrészen.

– Nagyon komoly településük lehetett egykoron, melyből itt egy minimális szeletet látunk, azonban elképesztően információgazdag, és igazán ritkán tapasztalható módon maradtak meg az objektumok – fejtette ki a régész. A napvilágra került, avar kori jelenségek közül kiemelkedő jelentőségű egy épület padlójára épített kemence.

– Ezt a kemencét annyira hosszú ideig használták, hogy nagyjából 10-12 alkalommal megújították, így a vastagsága az idők során másfél méterre növekedett. Ilyen hosszú használattal az avarok esetében még nem találkoztam – mondta, majd hozzátette: sikerült feltárniuk a kemence legfelsőbb rétegét is, a kemence búbja ugyanis ráomlott az egykori sütőfelületre. – Ez azért nagyon fontos, mert ezáltal az avarok itt-tartózkodásának legutolsó pillanatát is meghatározhatjuk. A kemencén keresztül tehát a területrész teljes használati intervalluma dokumentálható – magyarázta.

Az avarok lábnyomába léphettek

Az ásatásvezető hangsúlyozta: nagyon ritka, hogy egy lelőhely esetében a régészek el tudják mondani, valóban ugyanazon a felületen járkálnak, mint a több száz vagy éppen ezer évvel ezelőtt ott élő népcsoport tagjai. Ezen ásatás esetében azonban ehhez kétség sem fér.

– Miközben a kemencét rétegenként mindig újraépítették, az aktuális platnihoz tartozó kemencebúbot elrombolták és elterítették. Ezáltal egy kemény, padlószerű réteg alakult ki a kemence környékén. Ahogy e rétegek egymáson sorakoztak, gyakorlatilag konzervbe zárták, ami a kemence környékén lehullott. Tehát mi most egyértelműen és bizonyíthatóan azokon a felületeken tudunk járkálni, amin az avarok is jártak – fejtette ki lelkesen az ásatásvezető.