Rengeteget tett Kecskemét építészeti értékeinek megőrzéséért

Kerényi József 1963-ban szerzett építész diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karán, és 1964-ben lett a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat tervezője, majd később főépítésze (1984-ig dolgozott itt). A 20. századi magyar építészettörténet egy rendkívül erős vonulatának úttörőjeként és példaadójaként tisztelik. Munkásságával jelent meg Magyarországon az építészeti revitalizáció, a múlt építészeti örökségének védelme, megőrzése újraértelmezett használattal. Nagyban hozzájárult Kecskemét építészeti értékeinek megőrzéséhez, méghozzá egy olyan időszakban, amikor országszerte az új, szocialista városközpontok kiépítése zajlott, a régi épületek megújítása, hasznosítása korántsem volt támogatott cél.

Kiemelkedő építészeti munkái Kecskeméten: a volt zsinagóga korszerűsítése és átépítése Tudomány és Technika Házává, a Kéttemplom köz, a sétálóutca (Ybl-díjat kapott a rekonstrukcióért), a kerámiastúdió épülete, a volt ferences kolostor megőrzése, a Kodály Intézet megvalósulása, az intézet könyvtára, a Bánó-ház megmentése Magyar Naiv Művészek Múzeumaként, a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum és a Liszt Ferenc utcai Pannónia Rajzfilmstúdió.

A Cifrapalotába Pávás termében a Lechner Tudásközpont által készített tablókon mutatják be Kerényi József munkásságát. A csütörtöki megnyitón Katkics Tamás, a megyei építészkamara elnöke idézte fel a három éve elhunyt Kossuth- és Prima Primissima-díjas építész életét, majd Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója beszélt arról, milyen volt együtt dolgozni Kerényi Józseffel.

– Minden mozdulatán látszott, hogy nagy szereti az építészetet és Kecskemétet, és ki is fejezte érzelmi kötődését – mondta el portálunknak Katkics Tamás, aki az egyetemen két évig volt tanítványa Kerényinek, és diplomamunkája kapcsán sokat beszélgetett vele.

– Felhívta például a figyelmem arra, mennyire egyedülálló Kecskemét főtere, az ahogy a kisebb terek összekapcsolódnak, egymáshoz fűződnek. Jó volt vele együtt dolgozni, mert igaz ugyan, hogy ha nem értett egyet a rajzommal, akkor alaposan megkritizálta – viszont vette a fáradtságot, és skicc pausz papírra elkezdett rajzolni és közben magyarázni. Tudni lehetett, hogy ez neki belülről fakad, az építészeti tervezés számára nemcsak munka, hanem ez az élete – mondta Katkics Tamás.

Étkészlettől az utcai világítótestig

„Kecskemét központjának rekonstrukciójában a régi épületek ”szanálása„ határozott elképzelés volt, (...) nehezen használható épületkoloncként éltek a köztudatban. A volt Ferences kolostorban megvalósult Kodály Intézet a végső bizonyíték, hogy ezeknek az épületeknek lehet és érdemes új tartalmat keresni. A Kodály Intézet tervezése ezért több volt egy épület helyreállítási, átalakítási tervezésénél, sőt ürügy és lehetőség, hogy (...) városi összefüggésben gondolkozzon a tervező. Így történhetett, hogy a Kodály Intézet étkészletétől az utcai világítótestig (...) egységes elképzelés valósult meg.”

(Kerényi József: Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét, Kéttemplom köz, Magyar Építőművészet, 1976/4.)