2019.05.10. 18:51
Hazánk galambfajtái szerte a világban ismertek
Magyar díszgalamb fajták bemutatóját és természetfotó-kiállítást rendeztek pénteken a madarak és fák napja alkalmából a Megyeháza előtti téren. A galambászoktól megtudhattuk, hogy mi galamb és mi nem, hogy galamblelkűek-e a galambászok és azt, hogy egy világhíresség is Bács-Kiskun megyei fajtát tenyészt.
Galamb turbékolástól volt hangos pénteken a Megyeháza előtti tér, ami nem csak a tavasznak, hanem a madarak és fák napja alkalmából rendezett magyar díszgalamb fajták bemutatójának volt köszönhető. A szervező Kárpát-medencei Kisállat Tenyésztőkért Alapítvány számos hazai galambfajtát hozott el a kiállításra, valamint Kovács László és Tormási Ákos természetfotóit mutatta be az iskolák tanulóinak. Az alapítvány két vezetője, Kanalas János és Kürtösi Szabolcs – mindketten szenvedélyes galambászok – beszélt a galambászat érdekességeiről.
Megtudhattuk, hogy külön szövetségbe tömörülnek a postagalamb- és a díszgalambtenyésztők. A postagalamb szövetség ötezer, a díszgalambtenyésztők becsült száma tízezer, de ebből körülbelül 2500 szervezett tag. A közösségek összetartók, jól működik a tudásmegosztás, bár a hagyományos közösségi terek eltűnőben vannak.
– A galambpiacok hajdan közösségi terek voltak, szinte klubként működtek, ahol nemcsak azért jöttek össze a galambászok, hogy értékesítsék az állataikat, hanem a világ aktuális történéseit is átbeszélték minden vasárnap. Ezek lassan kihalnak, mert kiszorították a galambokat a rendes piacokról az állategészségügyi előírások, s ezek visszahúzódtak a magánudvarokba, melyek az állattenyésztési kultúra ezen értékeinek végvárait jelentik – mondta Kanalas János.
Sokan csak gyönyörködnek kedvenceikben, míg mások kiállításra tenyésztik a különböző fajtákat.
Egy kiállítási galamb két-hároméves korában érik be és ötéves koráig van csúcsformában, az európai szövetség hatéves korig engedi kiállítani az egyes példányokat.
Hazánk galambfajtái szerte a világban ismertek
– A galambászat költségei a tenyésztési céltól függnek, akár csillagászati összegeket is felemészthet. A galamboknak megfelelő tartási körülményeket kell biztosítani, ami eszköztől és takarmánytól függően az egyszerűbb tartás költségeinek akár tízszerese is lehet. Ehhez jönnek még az állatorvosi és az utazási költségek – mondta Kanalas János. Európában Németország számít galambtenyésztő nagyhatalomnak, de hazánk is előkelő helyen áll a rangsorban és jó néhány hazai fajta külföldön is népszerű. Hazánkban a leggyakrabban tenyésztett fajta a budapesti magasröptű keringő, ami olyan nagy magasságban repül, hogy szabad szemmel nem látható, úgynevezett tűnőszállásra képes és nagyon hosszú ideig, hat-kilenc órát is a levegőben marad. Nyugaton népszerű az alföldi kőrösi keringő, ismert a kecskeméti keringő, a legismertebb pedig a kiskunfélegyházi keringő.
Megtudhattuk, hogy a szürke balkáni gerle nem galamb. A galambfajták közös őse a mediterrán tengerpartokról és a Közel-keletről származó szirti galamb. Kanalas János elmondta, hogy a városi galambok nagyon csekély valószínűséggel terjesztenek betegségeket, mert rezisztensek a madárinfluenzára és egy otthoni ékszerteknőstől nagyobb valószínűséggel kaphat az ember szalmonellafertőzést, mint a galamboktól.
Nem minden galambász galamblelkű
Felmerül a kérdés, hogy a galambászok galamblelkű emberek-e.
– Mindenféle ember van a galambászok között, de az a tapasztalatunk, hogy mindenki a jelleméhez illőn választ fajtát. Megfigyeltük, hogy hasonló embertípusok tenyésztenek egy-egy fajtát. Mi a kiskunfélegyházi keringővel a vidám, kicsit infantilis emberek közé tartozunk. Érdekesség, hogy Mike Tyson, a világhírű nehézsúlyú bokszoló is szenvedélyes galambtenyésztő, többek között a kiskunfélegyházi keringőt is tenyészti – mondta Kürtösi Szabolcs és hozzátette, hogy a galambászok számára a család mellett a galambok jelentik azt az üde színfoltot, ami a szürke hétköznapokban is megtartja bennük a lendületet.