2019.05.26. 15:35
A szórakozás mellett a kacsatermelés jövőjével is foglalkoztak (galéria)
A gasztronómiai napon a főzés, kóstolás és gyerekprogramok mellett fontos szerepet kapott a pecsenyekacsa termelés helyzetéről szóló szakmai előadás. A víziszárnyas üzemekre a jövőben komoly kihívások és megoldandó feladatok várnak.

Fotó: Pozsgai Ákos
A település piacterén és annak környékén rendezték meg a Kacsa – és spárgaételek napját szombaton. Az egész napos eseményen a főzőverseny mellett előadások és különböző gyerekműsorok szórakoztatták a kilátogatókat.
Idén először az gasztronómiai napon szakmai előadást is meghallgathattak az érdeklődök a térségben is kiemelkedő pecsenyekacsa termelés múltjáról, jelenéről és a jövőben kilátásairól. Hegedűs Zoltán, a Bács-Tak Kft. integrátora elmondta, hogy a magyar baromfi termelés komoly múltra tekint vissza. – A rendszerváltás előtt az volt a trend, hogy olyan telepeket építettek, ahol volt fürösztő vagy tórendszerek mellé telepítették őket, hogy a víziszárnyasok hadd ússzanak, ma már csak itató vizük van. Létrejöttek a háztáji gazdálkodások, a családoknak ez kereset-kiegészítést jelentett. Régen léteztek magyar kacsafajták úgy, mint a szarvasi vagy a hortobágyi pekingi kacsa, mindez azonban összedőlt a rendszerváltással. Az 1990-es évektől a régi nagyüzemeket és a megmaradt telepeket vállalkozók vették birtokukba – mondta Hegedűs Zoltán.
Az előadáson elhangzott még, hogy a rendszerváltástól napjainkig az éves pecsenyekacsa előállítása 12 millióról 29,5 millióra nőtt, ami annak köszönhető, hogy egyre több üzemet építettek és az egész termékpálya egy kézbe került, így az egyes részek összefogásával a termelés jobban koordinálhatóvá vált. – Napjainkra jelentős mértékben nőtt a kacsahús-fogyasztás mértéke, míg régen elsősorban csak nagyobb családi, ünnepi rendezvényeken ettek kacsát az emberek, addig manapság sok család két-három hetente fogyasztja valamilyen formában ezt a baromfihúst – mondta Hegedűs Zoltán.
A mezőgazdasági szakember ismertette továbbá, hogy a jelenlegi termelés fenntartását, illetve bővítését befolyásolják a 2006-os és a 2016-os madárinfluenza, a szigorú állategészségügyi és az EU hatósági követelmények, valamint az új fólia létesítésekor betartandó építésügyi hatósági szabályok. Hatással van a termelésre emellett a munkaerőhiány és a kedvezőtlen időjárás, ugyanis alacsonyra nőnek a gabonának, így kevés szalma lesz belőlük. – A jövőben pedig kiemelt feladatunk lesz az üzemeknek a környezeti feltételek javítása, antibiotikumok használatának és az ammónia, valamint a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése – zárta előadását Hegedűs Zoltán.
Kacsa- és spárganap Kelebián
A nap folyamán a közösség népszerű, gasztronómiában jártas lelkipásztora, Paskó Csaba atya a Gyermekeinkért Alapítvány szervezésében bemutatta legújabb szakácskönyvét. A felnőttek kacsa – és spárgaételek elkészítésében mérhették össze jártasságukat, míg a gyerekek gasztronómiai kvízvetélkedőn mutathatták meg tudásukat. A kicsik részt vehettek még arcfestésen és kézműves programokon. A Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark sátrában is különböző foglalkozások várták őket, továbbá az egyesület a délután folyamán kincskereső kerékpártúrát szervezett.