A gyümölcsös, illatos borok a piacképesek

A borverseny elnöke, Nyitrainé dr. Sárdy Diána tanszékvezető egyetemi docens nyilatkozott a Petőfi Népének arról, hogy miként látja a hazai borágazat jelenlegi helyzetét.

– Borivó nemzetnek nevezzük magunkat. Sajnos, a borfogyasztás húsz év alatt 32 liter/főről 24 literre csökkent. Mi lehet ennek az oka?

– Nem vagyok marketingszakember, nem szakterületem ez a kérdés, magánemberként azonban azt gondolom, hogy sokkal egyszerűbb legurítani egy korsó sört, a statisztikai adatokból is kitűnik, hogy a sörfogyasztás egyre inkább növekszik. Úgy látom, hogy a marketingen kellene erősíteni a szőlő- és borágazatban dolgozó szakembereknek, hiszen mindig mondjuk, hogy a jó bornak is kell a cégér. A fiatalok körében kellene a kulturált borfogyasztást népszerűsíteni.

– Az utóbbi években változott a borfogyasztás, hogy látja, milyen irányba ment el a közízlés Magyarországon, és mi a divat ma Európában?

– Forradalmi változáson ment át a hazai gasztronómia, ez pedig alapvetően befolyásolja a borfogyasztási szokásokat. Ma már kevesebb zsíros ételt fogyasztanak az emberek, így a borfogyasztás területén is elmozdult a közízlés a könnyedebb borfajták felé. A rozé borok fogyasztása emelkedő tendenciát mutat, azt gondolom, hogy a rozéban van is potenciál. Magyarország nagyon jó minőségű, sokszínű rozék előállítására képes, ezzel a nemzetközi piacon meg is jelenhetnénk. Egyelőre a probléma a megfelelő mennyiség előállítása terén van. A könnyed reduktív technológiával készült gyümölcsös, illatos borok azok, amelyek piacképesek lehetnek a nemzetközi pia­con. Trend az utóbbi egy évben a gyöngyözőborok, illetve pezsgő megjelenése, egyre több pincészet választékbővítésként pezsgőkészítéssel is foglalkozik, azt gondolom, hogy ez nagyon jó irány.

– Hogyan látja? A magyar bor hová pozicionálható Európában? Miben vagyunk versenyképesek, miben nem?

– Értelemszerűen a nagy európai szőlő- és bortermelő országok vernek bennünket volumenben, de minőségben azt gondolom, hogy fel tudjuk velük venni a versenyt. A probléma a mennyiségben van, amikor el kéne adni, kellene belőle több százezer palack, akkor nem biztos, hogy az adott termelőnek van. Emellett az erősebb marketing is fontos lenne, a gondolkodásmódon is változtatni kellene. Ma már egy szőlésznek, borásznak nemcsak abban kell gondolkodnia, hogy megtermeszti a szőlőt és abból jó bort fog készíteni, hanem utána azt el is kell adnia.