Járja a temetőket, megkeresi és gondozza a katonasírokat

Bács-Kiskun megyében a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság – kecskeméti székhelyű – 1. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Irodájának feladatai közé tartozik a hadisírgondozás és a honvédelmi nevelés. Az elmúlt években már megkezdődött a hadisírok gondozása, elsősorban önkéntes műveleti tartalékosok bevonásával. Gáldonyi Sándor százados, hadisírgondozásért és honvédelmi nevelésért felelős beosztott tiszt eddig időszaki jelleggel négy önkéntest vont be a munkába, illetve ez év januárjától állandó jelleggel Simkó Csilla tartalékos főhadnagy segíti a hadisírok gondozását.

– A történelem és a világháborúk hősei mindig is közel álltak szívemhez – árulta el Simkó Csilla, aki párja, dr. Karácsonyi Loránd önkéntes területvédelmi tartalékos révén egy Nyíregyházához közeli kis faluból, Sényőről költözött Kecskemétre. – A nagyszüleim mindig örömmel, érdeklődésemet felkeltve meséltek a régi világról. Tanulmányaim során emiatt is választottam a történelmet az angol mellett. Eredetileg középiskolai tanár vagyok, de az élet úgy hozta, hogy 2016-tól kutatói feladatokra kértek fel a nyíregyházi iroda kötelékben. Levéltárakban kutattam, könyvtárakat jártam, majd az adatokat összevetettem a helyszíneken, a temetőkben látottakkal. Sokszor tapasztaltam eltéréseket, így újabb kutatói feladatok vártak rám – részletezte.

Simkó Csilla tartalékos főhadnagy feladatköre nem változott Kecskeméten sem. A Gáldonyi Sándor százados által 2015-ben megkezdett munkát folytatja.

– Nagyon sok a feladat, de a segítség ebben a városban is adott. Sok a jó szándékú ember. A múzeum részéről Hajagos Csaba történész, a levéltárban Hlbocsányi Norbert, Szabó Bence és dr. Gyenesei József igazgató van a segítségemre – tette hozzá Simkó Csilla.

A fiatal szakember munkája során minden fontos katonasírral foglalkozik, az 1848/49-es szabadságharctól a világháborúkon át az ’56-osokig.

– Minden olyan katonasír hozzám tartozik, amelyben nyugvó személy példaként állítható az utókor számára. Ez megyei szinten több ezer sírt jelent. Az adatok és a helyszíni egyeztetés után újabb kutatómunka következik. Ha hiányosak az információk, akkor ki kell deríteni, hogy élnek-e hozzátartozói, őrzik-e emlékét, vannak-e dokumentumaik. Maximalista vagyok, mindig a pontosságra törekszem. Ha kevés is az adat, akkor a morzsákból indulok ki és a végsőkig kutatok, minden követ megmozgatok, amíg nem sikerül összeraknom a dolgokat, adatokat. De a sírok gondozásához, feltérképezéséhez nem elég az én kitartó akaratom, szükséges a már említett jó szándékú emberek segítsége és nem utolsósorban a szerencse – jegyezte meg a fiatal hölgy.

Simkó Csilla sokszor az internetet is segítségül hívja.

– Szerencsére a közösségi oldalakon is sok hős katonákkal, sírokkal foglalkozó csoport működik, ahonnan szintén többször kaptam már segítséget. A civil szervezetek is fontosnak tartják a hadisírok ápolását. Valamennyiünk célja, hogy ezek a sírok méltó módon őrizzék a katonák emlékét és tükrözzék az utókor emlékezését – mesélte tovább.

Az elmúlt három és fél hónapban eddig Kecskeméten a Szentháromság, a Református, a Zsidó és a Köztemető, míg Baján a városbeli temetők sírjainál járt Simkó Csilla.

– Szeretek a temetőkben járni, sétálni. Nagymamám mindig arra tanított, hogy elfogadjam a halált, az elmúlást, a temetőkre jó érzéssel gondoljak. Együtt ápoltuk a családi sírokat és a szülőfalum egyetlen első világháborús hősi sírját. Elmeséléseinek köszönhetően számomra a temető maga a történelem – mondta.