Kecskemét

2019.04.21. 20:00

Az elmúlt években jelentősen csökkent a zöldfelületek kiterjedése Kecskeméten

Riasztó adat: az elmúlt tíz évben több mint húsz százalékkal csökkent Kecskeméten a zöldfelületek nagysága – többek között erről is beszélgettünk dr. Hoyk Edit geográfussal, a városökológia szakértőjével. Határozott véleménye szerint nemcsak akkor kellene környezettudatosnak lenni, amikor ez semmilyen erőfeszítést, alkalmazkodást nem kíván meg, hanem akkor is, amikor tényleges cselekvésre van szükség.

Hraskó István

A klímaváltozás, a felmelegedés az egész Földet érinti, Kecskeméten pedig az átlagosnál is többet kellene foglalkozni a témával, hiszen a hírös város Magyarország szárazsággal, sivatagosodással leginkább érintett területének, a Homokhátságnak a közepén fekszik. Dr. Hoyk Edit geográfus, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztályának tudományos főmunkatársa próbál tenni azért, hogy a városökológia egyre inkább előtérbe kerüljön, minél több szó essen róla, és szakmai kutatások nyomán történjen előrelépés.

– Ha nemcsak a holnapot nézzük, hanem még előrébb tekintünk a jövőben, a mi gondolkodásunkon, hozzáállásunkon fog múlni, hogy mondjuk ötven év múlva is élhető lesz-e Kecskemét – jelentette ki.

A várost az itt lakók talán alapvetően zöldnek gondolják, de az adatok azt mutatják, egyre kevésbé az. Mint Hoyk Edittől megtudtuk, 2008 és 2015 között 24 százalékkal csökkent a városi zöldfelületek kiterjedése. Ez tulajdonítható az utóbbi évek építőipari felfutásának, a lakóparkok épülésének, a külvárosokban megnyitott újabb telkeknek, és nyilván annak is, hogy újabb és újabb üzemek, gyárak nőnek ki a földből, főleg a város déli részén. A lakossági és ipari beruházások pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével járnak együtt, szintén a beépítetlen földek kárára. Még egy olyan, pozitív üzenetű – a megújuló energiafelhasználást segítő – projekt is a zöldfelületet csökkenti, mint a közelmúltban létesült napelempark az 52-es főúton. Hoyk Edit szerint nincs más alternatíva, sokkal több helyet kell adni a parkoknak, fasoroknak, még inkább szükséges törekedni erre a várostervezés és -üzemeltetés során, már csak az árnyékolás és a szálló por miatt is.

Persze, nem kell mindig az önkormányzatra, a hatóságokra várni, bárki tehet a zöldítésért egyénileg is, még ha nem is kertes ház az otthona. Hiszen a balkont is virágba lehet borítani, az erkélyen is lehet mini gyümölcsfát nevelni, koktélparadicsomot termeszteni.

Három-öt fokkal is melegebb lehet a belvárosban

Lassan két éve, hogy az MTA RKI Alföldi Tudományos Osztálya négy mérőpontot alakított ki Kecskemét különböző beépítettségű és fekvésű részein. Mindegyik állomás méri a hőmérsékletet és a csapadék mennyiségét, így ez a hálózatkezdemény alkalmas arra, hogy megmutassa a városon belüli eltéréseket. Az egyik mérőpont az osztály Rákóczi úti épületén van, egy másik a belváros szélén, a Sarkantyú utcán, a harmadik a Bácsvíz Zrt. Izsáki úti irodaépületén, a negyedik pedig a Ladánybenei út mellett, ligetes környezetben. Hoyk Edit elmondta: nyáron, a klasszikus hőszigetek kialakulása idején a város belső részein – főleg éjszaka – 3–5 Celsius-fokkal is magasabb a hőmérséklet, mint a külvárosokban. A hőszigetjelenség a nagyvárosokban figyelhető meg, oka, hogy a beépített részeken a beton és az aszfalt sokkal több napsugárzást nyel el, minimális a természetes párolgó felszínek – talaj, növényzet, felszíni vizek – aránya, emellett a függőleges falfelületek fokozzák a felszíni sugárzás visszaverését és gátolják a hűsítő szelet. Télen is jóval csípősebb a hideg kintebb, ekkor a belvárosi, kellemesebb klímához a házak, ipari létesítmények melegítő hatása is hozzájárul.

Az eső nem lett kevesebb, csak meg kellene becsülni

Sokan úgy gondolják – a mostani száraz tavasz okán talán az eddiginél is többen –, hogy vészesen csökken hazánkban a csapadék mennyisége. Hoyk Edit viszont kijelentette: a meteorológiai adatok alapján, ha az éves átlagot nézzük, akkor például Kecskeméten nincs számottevő csökkenés, sőt, ötvenéves távlatban még kismértékű növekedésről is beszélhetünk. A probléma inkább az eloszlással van. Roppant szélsőségessé vált az időjárás, megfigyelhető, hogy egyszerre rengeteg csapadék esik, akár másfél-két havi mennyiség egy nap alatt, előtte-utána viszont hetekig semmi. A hirtelen jött égi áldás a városlakóknak viszont sokszor inkább átok, hiszen ilyenkor – legalábbis eddig ez volt a gyakorlat – Kecskeméten menetrendszerűen elárasztja a víz a Szolnoki úti aluljárót, de más utcákban is bokáig ér az „áradat”.

– Ilyenkor az a cél, hogy ezt rögtön tüntessük el, ne gátolja a közlekedést – pedig ha elvezetjük a vizet, akkor ez a mennyiség már hiányozni fog. Tárolni kellene, záportározókban, felszín alatti ciszternákban, hiszen később fel lehetne használni öntözéshez, vagy akár az aszfaltutak hűtéséhez. Persze, ezek óriási beruházások, és nem túl látványosak, mégis szükség lenne rájuk. A szakmai szervezetek ezt a csapadékvíz-menedzsmentet helyezik előtérbe – mondta Hoyk Edit.

Kecskemét déli részén a folyamatos építkezések miatt sorra tűnnek el a szántóföldek. Az elmúlt években 24 százalékkal csökkent a városi zöldfelületek kiterjedése
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

Nehéz megváltoztatni az emberek gondolkodását

Dr. Hoyk Edit úgy tapasztalja, a környezetvédelem terén sokszor nem vagyunk következetesek. Ha megkérdezik, általában mindenki védi a fákat, a természetet, roppantul környezettudatosnak mutatja magát – mégis, városszerte látni a zöld vagy a már kitaposott füvön álló autókat, és hallani a panaszokat, hogy nincs elég parkoló. Ugyanez a kettősség igaz az állatokkal kapcsolatban is. Amíg nincsenek a közelben, addig nagyon szeretjük őket és irántuk érzett barátságunkat a közösségi oldalon fennen hirdetjük is, ám ha már az ereszünk alá költöznek, kikelnek a fiókák és a kismadarak odapiszkítanak, rögtön verjük is le a fészküket, noha ez szigorúan tilos, mert például a fecskék védett állatok.

– Nemcsak akkor kellene környezettudatosnak lenni, amikor ez semmilyen erőfeszítést, alkalmazkodást nem kíván meg, hanem akkor is, amikor tényleges cselekvésre van szükség – szögezi le a szakember. Hoyk Edit szerint a klímaváltozás ellen csak úgy lehet hatékonyan tenni, ha tudomásul vesszük: a személyes kényelmünknél vannak magasabb rendű szempontok, és valamilyen áldozatot vállalnunk kell. Legyen szó akár a fecskefészkek megtűréséről, arról, hogy a belvárosban csak biciklit használunk, vagy, hogy egy ötszáz méterre lévő úti célig elsétálunk autókázás helyett.

– A szemléletváltás nagyon küzdelmes és lassú feladat, de alapvető fontosságú, ezért itt kell elkezdeni a munkát – vallja a szakember.

Névjegy

Dr. Hoyk Edit a Szegedi Tudományegyetemen végzett terület- és településfejlesztő, valamint környezetkutató és környezetvédő geográfus szakon, földtudományokból írta doktori disszertációját. A korábbi Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karán is dolgozott, négy és fél éve került az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztályára, de március óta docensként ismét oktat is a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában