Bunyevácok hozták paprika szavunkat

Szegedről érkezett kutatókat látott vendégül a Viski Károly Múzeum az Előadások a paprika kultúrtörténetéből és néprajzából címet viselő rendezvényén a napokban. Az alkalmon jópofa történetek és komoly történelmi levezetések is elhangzottak a paprikatermesztés múltjából. Nem csak az ismeretanyaggal járt jól a hallgatóság: a múzeum munkatársai frissen sütött paprikás kácsival kínálták őket az előadások után.

– Szakmai vitáról köztünk nem lehet szó, hiszen két jelentős, nagy történelmi múltra visszatekintő tájegységről van szó, tehát azok a kutatások, amelyek a kalocsai és szegedi paprikatermelés kapcsán zajlanak, csak erősítik egymást – reagált a két központ közötti szakmai rivalizálást feltételező kérdésünkre Simon András. A Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztályának elnöke, egyben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajz Tanszékének vezetője néhány olyan anekdotát is felidézett előadásban, amire nem lehetett nem visszautalni. Ezek egyikében szerepelt a „papríkató” kifejezés, amivel a paprikát illették, nyilván a növény csípősségre célozva.

– A tréfás magyarázat egy népetimológia, ami abból adódik, hogy az emberek próbáltak valamilyen értelmet adni az idegen szónak. A kifejezést Bálint Sándor gyűjtötte Röszkén, ahol arra utaltak vele, hogy a paprika elterjesztésében a papok és szerzetesek komoly szerepet játszottak – magyarázta.

A paprika szó eredetével szintén foglalkozott Kőszegi László, akinek előadásában számtalan friss történelmi adat hangzott el, így lényegében az övé a területet érintő legnaprakészebb tudás. Érdekes, de még véletlenül sem szakterülete a néprajz, mivel fizikus. Ennek ellenére kiterjedt az érdeklődése a paprikakutatásra, szerencsére, mivel új lendületbe hozta a fűszer hazai történetének feltárását. Ő, ahogy fogalmazott, „meri állítani”, hogy a paprika szó bunyevác eredetű, magyarán ez a népcsoport volt az első, amelyik ezt használta, a korábban bejáratott „török bors” helyett. Ez persze nem szentírás, világított rá, de napjainkban minden fellelhető információ erre utal. Hozzátette: egyáltalán nem fog megsértődni, ha egyszer valaki cáfolja majd a tanulmányának erre vonatkozó állítását, hiszen „azzal is csak előrébb fog haladni a tudomány”.

– Kőszegi tömegével fedezett fel olyan adatokat, amiket eddig nem ismertünk – indokolta az új eredményeket produkáló tudós meghívását a rendezvényen szintén előadást tartó Romsics Imre, a vendéglátó intézmény igazgatója. – Adta magát, hogy az ő előadása mellett referáljon a kalocsai és a szegedi körzet, mert ezzel összekapcsolhatjuk a két központ történetét. A programot valószínűleg meg fogjuk ismételni Szegeden is – jelezte.

A kalocsai paprikás kácsi receptje

Hozzávalók 4 személyre: 3 dl tej, 7 evőkanál kristálycukor, 3 dkg élesztő, 30 dkg rétesliszt, 30 dkg finomliszt, 2 tojás, 1 evőkanál étolaj, 1,5 evőkanál pirospaprika, zsír, só.

Elkészítés: az élesztőt kevés langyos tejben felfuttatjuk. Ezután ezzel a kovásszal, 1 tojással, a kétféle liszttel, csipetnyi sóval meg egy nagy evőkanál olajjal megdagasztjuk a tésztát. Konyharuhával lefedjük, majd meleg helyen a duplájára kelesztjük. Ha megkelt, gyúródeszkán kinyújtjuk. A tésztát megszórjuk a paprikával és a cukorral, majd kevés olvasztott zsírral meglocsoljuk a tölteléket. Feltekerjük, tepsibe helyezzük, hagyjuk újra megkelni. Felvert tojással megkenjük a tetejét, és 180 °C-os sütőben egy óra alatt megsütjük.