Sötét távlatok: veszedelmek lesnek a hazai krumplira

Különösen az éghajlatkutatók látják veszélyben az európai élelmezésben alaptápanyagnak tekinthető burgonyát. Szerintük a globális felmelegedés hatása mutatkozik a Kárpát-medence szántóföldjein is. Legutóbb a katowicei klímacsúcson már konkretizálták is a sötét távlatokat: az évszázad közepére eltűnhet a burgonya a köztermesztésből. Ilyenformán a múlt esztendő száraz, forró nyarát intő jelként hozhatjuk fel a prognózisok alátámasztására, hiszen az tény: a hazai krumpli a sokéves átlaghozamának körülbelül csak a kétharmadát érte el. A hiány mértékét szemlélteti a kereskedelmi helyzet: az itthoni termés nagyjából 2-3 héttel hamarabb fogyott el a boltokban, hetipiacokon. A korai hiány azonban nem új jelenség. Az időjárás ugyanis csak részben oka a termés csökkenésének. Az utóbbi tíz évben az értékesítési árak bizonytalansága, rapszodikussága is közrejátszott abban, hogy országosan közel felére zsugorodott a burgonya vetésterülete. A KSH adatai szerint a tavalyi mérete nyolc százalékkal kisebb 2017-hez képest. Hasonló e növénykultúra fogyatkozása Bács-Kiskun megyében is, ahol az öt évvel ezelőtti 2600 hektár helyett utóbb csak alig 1700 hektáron termesztik.

A gazdák kezdetben kételkedtek abban, hogy lehet valami összefüggés az éghajlatváltozás és a növénytermesztés eredményei között. A jelenség ugyanis nem egyértelmű. Tapasztalhatták elégszer: a krumpli hozama szinte mindig változó. A bőtermő évet rendszerint a termés csökkenése követi. Okát senki nem tudja, de bárhogy is van, a szántóföldön ma már egyáltalán nem lehet biztos az ember a krumpliban, ha csak az esőre bízza.

– Fiatalságomban, úgy negyven éve, a krumplinak nem adtunk öntözővizet, elégséges átlagtermést produkált. Korunkban lehetetlen kútvíz nélkül eredményt elérni vele a Kiskunságban. Ha az utóbbi évek forró nyarai valóban tendenciózus jelenségek, akkor van okunk aggódni. Például a tavalyi nyári hőséget szinte minden zöldségféle megsínylette ezen a vidéken – mondta el tapasztalatait Varsányi László kecskeméti őstermelő.

A szakember más termesztőkhöz hasonlóan a területi csökkenésnek egyéb okát is látja.

– A burgonyatermesztés jelentős befektetést igényel, hektáronként 1–1,5 millió forint körül. A kisebb gazdaságoknak nincsenek stabil értékesítési csatornái, nagy és egységes minőségű áru híján kevesen tudnak a kereskedelmi láncoknak eladni – tette hozzá.

A szólás szerint a baj nem jár egyedül. A krumpli esetében ez biztosan igaz, hiszen újabban a növénykórtan avatott tudói is figyelmeztetnek egy veszélyre. Nevezetesen a cisztaképző fonálféregre. Ez a kórokozó, ahol felszaporodik, lehetetlenné teszi a burgonya termesztését. Bács-Kiskun megyében egyelőre nem tudni termőföldek fertőzéséről, de a kórság jelen van a szomszédban, Pest megyében. Ott először 28 éve mutatták ki, majd az ezredforduló táján Nyársapát, Nagykőrös térségében is megtalálták a fonálféreg egyes fajait gócszerű elhelyezkedésben, de alacsony fertőzési szinten. A vetőburgonya-termesztő területek eddig, úgy tűnik, mentesek tőle, alighanem a szakszerű termesztésnek köszönhetően. Bizonyosság lett, hogy a fonálférgek elsősorban a házikerti, kisüzemi területeken jelennek meg, a gyakori utántermesztés miatt. Ezért a szakemberek döntően a többéves vetésforgót ajánlják a burgonya eme veszedelmes kártevője ellen.