Tataháza

2019.02.04. 11:30

Tataházára mentek telet űzni a busók (videó)

Harmadik alkalommal rendeztek busónapot Tataházán a hét végén. Kereplőkkel, kürtőkkel, kolompokkal járták a település utcáit a mohácsi busók, hogy így invitálják a helyieket a február végén kezdődő mohácsi busójárásra.

Pozsgai Ákos

Idén a mohácsi Botos busócsoport tagjai érkeztek a tataházi busónapra, akiket a mohácsi Mladi Momci busócsoportból is elkísértek néhányan. Azért jöttek, hogy kedvet csináljanak a február végén kezdődő, egyhetes Mohácsi Busójárás programjaihoz, népszerűsítsék a népszokásokat.

– Tataháza színtiszta magyar falu, de a környező településeken sokan élnek horvátok, ezért fontosnak tartjuk a sokác, bunyevác hagyományok ápolását – mondta el hírportálunknak Tanács Judit, a tataházi művelődési központ vezetője. Minden évben másik busócsoportot hívnak meg a községbe, hogy minél változatosabb legyen a helyi program. A tavalyi busók lisztet szórtak, idén kócolgatták a fiatal lányok és asszonyok haját.

– Az óvodában a gyerekek is előre készültek a busónapra, maszkokat készítettek, megismerkedtek a pörgettyűkkel, hogy ne féljenek tőle – erről már Lőrincz Szilvia beszélt, a Tataházáért Alapítvány elnöke, akik idén először csatlakoztak a rendezvény szervezéséhez. Elmondása szerint az 1200 fős település mintegy 200–300 embert tudnak összehozni erre a közösségi alkalomra, és vidékről is sokan jöttek érdeklődők.

A maszkos busókkal együtt vonultak a helyiek a település utcáin, hatalmas zajt keltve.

– Minden hangképzőnek, ami a busókon van, fontos szerepe van, a kereplőnek, a kolompnak, a kürtnek – magyarázta Zselinszky Zoltán a Botos busó csoport vezetője. – A monda szerint hajnalban a busók rajtaütöttek a törökök táborán, a minél hangosabb kereplővel, kolomppal, kürttel felijesztették az egyébként nagyon hívő és félős törököket, és ezzel űzték ki őket Mohácsról – mesélte a csoport vezetője, aki elmondta azt is, hogy ez a hangzatos monda része, a busójárásnak inkább köze van a télűzéshez. – A Mohács környékére betelepített katolikus horvátok, a sokácok télűző, tavaszváró népszokása ez, amely régen úgy nézett ki, hogy a busók házról házra jártak, mivel azonban ez egy élő népszokás, folyamatosan változik, mára már a város főutcáján van nagyobb, látványosabb rendezvény. A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival – mondta el Zselinszky Zoltán.

A felvonulás után a tataházi faluházban a rendezvényt közös mulatság zárta, ahol a meleg tea és pogácsa mellett a busókkal és a bácsalmási Balkán Tánckörrel együtt lehetett táncolni.

A busójárás az UNESCO listáján

Felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az UNESCO 2009. szeptember 28. és október 2. között Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dzabiban tartott kormányközi bizottsági ülésén. A nemzetközi jegyzéken szereplő elemek kihirdetésével a szervezet célja felhívni a figyelmet a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére. Napjainkban a helyi és kis közösségek kultúrájának megőrzése és aktív megélése segítheti a közösségi identitás és a kulturális sokszínűség megerősödését.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában