Kalocsa

2019.02.22. 20:00

Küldetéstudatuk segít abban, hogy megőrizzék kitartásukat

A Szeitz házaspárt véradások és elsősegély-oktatások szer­vezéséért tisztelik a helyiek, így nem csoda, ha őket is jelölték az Év Emberének.

Gábor János

A házaspár a mai napig nem tudja, ki jelölte őket az elismerésre, de igyekeznek rászolgálni a bizalomra

Forrás: Petőfi Népe

Fotó: Gábor János

Az Év Embere közönségszavazás ihlette pódiumbeszélgetés-sorozatban ezúttal Szeitzné Nyírő Csilla és Szeitz Tibor mutatkozott be a napokban a Kalocsai Kulturális Központ és Könyvtár sétálóutcai épületének nagyelőadójában. A Vöröskereszt kalocsai csoportját vezető Szeitzné Nyírő Csilla neve elválaszthatatlanul összeforrt a régió véradó rendezvényeivel, míg férje arról ismert, hogy önkéntes elsősegélynyújtó képzéseket tart. Mindketten komoly küldetéstudattal rendelkeznek, ami nagyon is kell, hogy megőrizzék a kitartásukat.

– A mai napig nem tudjuk, kitől érkezett a jelölés, de nagyon köszönjük a kedvességét. Igyekszünk is megfelelni ennek az elvárásnak – fogalmazott Szeitzné Nyírő Csilla, kihangsúlyozva: nem feltételezték, hogy ilyen díjra javasolják őket. Férje hozzáfűzte: jó érezni a megbecsülést, amit vöröskeresztesként és mentősként sem feltétlenül kapnak meg a mindennapjaikban.

– Azért vagyunk büszkék erre, mert jellemzően ismertebb és magasabb társadalmi rangú emberek szoktak ilyen körbe kerülni – jegyezte meg.

– A segítségnyújtás szándéka gyerekkorom óta megvan bennem – jellemezte magát Szeitzné Nyírő Csilla. A csoportvezető nagyon tiszteli a világszervezet történelmi gyökereit és üzenetét, illetve azokat, akik társadalmi munkában vállalnak szerepet a programjaik megszervezésében. Őket rendre meg is jutalmazzák, a minden évben május 8-án megünnepelt világnapon. Ilyen elismerést egyébként már Tibor is kapott: segítőként és több mint kétszázszoros véradóként persze megérdemelten.

A házaspár a mai napig nem tudja, ki jelölte őket az elismerésre, de igyekeznek rászolgálni a bizalomra
Fotó: Gábor János / Petőfi Népe

– Közel harminc éve kezdtem el mentőzni és már az első években kiderült számomra, hogy az emberek mennyire nem tudnak segíteni egy bajbajutotton. Általában csak várják a mentőt és vele együtt a csodát – fogalmazott sarkosan Szeitz Tibor, az akut életveszélyes esetekre utalva, amikor az első helyszínre érő személy tud életet menteni, a mentők pedig „csak” szakszerűen befejezik a munkát.

– Bárki félhet egy ilyen helyzetben, van, hogy én is félek, de ezen át kell lépni, mert a sérült senki másra nem számíthat: cselekedni kell – szögezte le.

– A Vöröskereszt kalocsai csoportját nyolc éve vezetem. Már akkor is volt egy kialakult magja a véradó-társadalomnak. Ők mindig figyelték a lehetőségeket – idézte fel Szeitzné Nyírő Csilla, hozzáfűzve, hogy pozitív hozzáállást kellett kialakítani a helyiekben a véradások iránt. Ez hatalmas munka volt, fáradhatatlanul kampányoltak óvodákban, iskolákban, civil egyesületekben, intézményekben, hogy hangsúlyozzák: a véradók és felajánlásaik nélkülözhetetlenek. – Az, hogy én ezt szeretem csinálni, remélem, látszik, de örömmel veszem észre, hogy egyre több társaságnak lett szívügye a véradások szervezése – mondta mosolyogva.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában