Mária-napi szaladás

2019.01.20. 15:30

Halason és Vadkerten leltek menedékre a menekülő feketehegyi családok

Bácsfeketehegy lakóinak 170 éve menekülniük kellett a szerb hadak elől otthonaikból. A több mint ezer vajdasági ember Kiskunhalason és Soltvadkerten lelt menedékre. A példás emberségre emlékeznek most Halason.

Tapodi Kálmán

Vannak események, melyek egy közösség életébe, emlékezetébe kitörölhetetlenül bevésődnek. A vajdasági Bácsfeketehegy (Feketić) esetében ilyen a „Mária-napi szaladás” emléke.

– Amikor 170 évvel ezelőtt szabadságharcunkban átmeneti megtorpanás következett be és a magyar honvédség arra kényszerült, hogy feladja délvidéki állásainak egy részét, így több település is veszélybe került a szerb szabadcsapatok miatt. Ez történt a bácsfeketehegyiekkel is. A magukat kun leszármazottaknak tartó – és hagyományaikat mindmáig őrző – lakosok már korábban felvették a kapcsolatot Szabadka és Halas városokkal, Soltvadkerttel, valamint más településekkel is, készülve arra, hogy a helyzet rosszabbodása esetén menedéket kérjenek, leljenek náluk – idézte a történéseket Mester Sándor halasi tanár-népművelő.

– Végül is 1849. január 23-án a feketehegyiek arra kényszerültek, hogy mindent hátrahagyva elhagyják addigi lakóhelyüket, és útnak induljanak. Halas barátsággal és – a református egyházi kapcsolatoknak köszönhetően – testvéri szeretettel fogadta a menekülőket. Több mint 1100 fő, mintegy 320 család Halason, páran Soltvadkerten leltek menedéket. Nagy összefogással, a lakhatás és az ellátás biztosításával, meg persze közös munkával, egészen nyár végéig, kora őszig éltek, laktak itt a vajdaságiak, akik a vész elmúltával, a viszonyok rendeződésével visszatérhettek otthonaikba – sorolta Mester Sándor, aki hozzátette: akkoriban került onnan Halasra több család, melyek tagjai vagy leszármazottaik megbecsült polgárai lettek a városnak, mint például a későbbi gyógyszerész Makay família. Halasról pedig a tudós-lelkész Szilády Áron öccse, Szilády János került oda és Bácsfeketehegyen élt haláláig. 1874-től ő vezette a helyi református egyházközséget, s lett a térség méltán megbecsült, híres lakója.

– Akit a történet további részletei érdekelnek, azoknak ajánlom a Halasi Múzeum 3. számú kötetét, abban is Végső István tanulmányát, mely A Mária-napi szaladás címmel olvasható a kiadványban. Bácsfeketehegyen, a 2009-ben tartott Kunok I. Világtalálkozója óta, emléktábla örökíti meg az eseményt. Talán időszerű lenne, ha Kiskunhalas is gondolkodna valami méltó emlékjel állításán, hiszen 170 éve elődeink, őseink maguk mutattak emberségből példát – vélekedett Mester Sándor.

A Madaras lány című szobornál tartják a megemlékezést
Fotó: Tapodi Kálmán / Petőfi Népe

Gyertyagyújtással emlékeznek

Halasi helytörténészek kez­deményezésére a Mária-napi szaladásra emlékeznek január 23-án a Martonosi Pál Városi Könyvtárban. A 17 órakor kezdődő rendezvényen felelevenítik a 170 évvel ezelőtti történéseket, majd közös gyertyagyújtást tartanak a könyvtár előtti parkban, a Madaras lány elnevezésű szobornál.

 

Ezek is érdekelhetik