Kiskunhalas

2019.01.25. 07:00

Az emberi evolúció része a klímaváltozás

Dr. Rácz Lajos környezettörténész tartott előadást a kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtárban. Könnyed, humoros stílusban ismerkedhetett meg a hallgatóság a magyar és világtörténelemben megfigyelhető éghajlati változásokkal.

Mester-Horváth Nikolett

– A környezettörténelem az ember és a társadalom kapcsolatát elemzi, a természeti környezetet az emberi történelem cselekvő részeseként vizsgálja. Nem az a fő szempont tehát, hogy a civilizáció milyen módon alakítja a természetet, hanem épp a fordítottja, az, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az emberiség történelmét – kezdte előadását Rácz Lajos történész, aki a Pásztortűz Egyesült meghívására érkezett Halasra.

– A klímaváltozás az emberi evolúció része, mindig is voltak jelentős változások. A jelenkorban valóban rendkívüli sebességgel változik a klíma, azonban az elmúlt kétezer évben is jelentős változások zajlottak. A római korban vagy a középkorban például lényeges felmelegedés zajlott, majd jött a kis jégkorszak, amikor a Temze jegén vásárokat rendeztek vagy épp a német alföldön háborúzó spanyol osztagoknak adtak korcsolyát, hogy tudjanak korcsolyázni a holland csatornák jegén. A változások alkalmazkodásra kényszerítették a kortársakat – hangsúlyozta a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Példaként hozta fel, hogy a magyar honfoglalás során a törzsek egy teljesen más természeti környezetbe kerültek, melyhez alkalmazkodva az állattartásról végül áttértek a mezőgazdaságra.

Dr. Rácz Lajos azt kutatja, hogyan befolyásolja az emberiség történelmét a klímaváltozás
Fotó: Pozsgai Ákos / Petőfi Népe

Az előadás zárásaként a történész kifejtette, hogy a racionális megismerés szabálya szerint úgy tűnik, van globális felmelegedés. Egyértelműen kimutatható, hogy a 19. század végétől melegedett a klíma, a 20. század derekán volt egy visszahűlés, a II. világháborút nagyon hideg telek jellemezték, majd újraindult a felmelegedés. Hazánk vonatkozásában elmondható, hogy az 1960-as években mutatható ki változás, amikor a kis jégkorszak hűvös, csapadékos időszakát felváltotta a meleg, száraz éghajlat.

– A fejlett országok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során az úgynevezett cápastratégiát alkalmazzák, melynek lényege, hogy olyan mikrotereket hoznak létre, ahol az időjárás pontosan megfelel annak, amilyet szeretnénk. Ezeket klímaberendezéseknek hívjuk – magyarázta az oktató.

A közönség soraiból érkezett kérdésekre reagálva az előadó a környezettudatosságról is mondott néhány megfontolandó gondolatot.

– Magyarországon még idő kell ahhoz, hogy az emberek életében a környezetvédelem tudatossá váljon. Mindenkinek megvan ebben a maga felelőssége. Elég csak arra gondolnunk, hogy az utcán sétálva eldobjuk-e a papírszemetet – hívta fel a figyelmet a professzor.

A környezettörténész zárszavára tökéletesen rímel a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan szállóige, miszerint ahhoz, hogy pozitív változást idézzünk elő tágabb környezetünkben, első körben saját közösségeinkben kell cselekednünk.

Európa számos városában dolgozott

Dr. Rácz Lajos a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett földrajz–történelem szakos középiskolai tanári diplomát. Egy évvel később egyetemi doktori címet, azt követően kandidátusi fokozatot, majd az MTA doktora címet is megszerezte. Dolgozott Bernben, Brnóban, Párizsban és Hollandiában. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar professzora.

Ezek is érdekelhetik