Kecskemét

2018.11.03. 15:30

A cifraszűrnek is köze lehet a Cifrapalota elnevezéséhez

Miért nevezték anno Kecskemétet a puszták metropoliszának? Miért szemfényvesztés a Barátok templomának kőfala? Miről mesélnek a református templom támpillérei? – többek között e kérdésekre adott választ ifj. Gyergyádesz László művészettörténész a Katona József Múzeum által a város fennállásának jubileuma alkalmából szervezett előadás-sorozat keretében tartott városnéző séta során.

Koós Kata

Városnéző séta keretében mutatta be a napokban a kecskeméti főteret és épületeit ifj. Gyergyádesz László művészettörténész a Katona József Múzeum által Kecskemét várossá válásának 650. évfordulója alkalmából szervezett előadás-sorozat részeként.

A körút a város legrégebbi, ma is álló épületénél, a Barátok templománál kezdődött, mely a város második temploma.

– Kecskemét első temploma, a Homoki-kápolna a Kerámia Stúdiónál helyezkedett el. A város akkori legmagasabb pontján épült, mivel ezer évvel ezelőtt a maihoz képest jóval magasabb volt a talajvíz, sőt mocsaras területek is voltak. Természetesen ez a későbbi évszázadokban is problémákat okozott az egyes építkezések során, így a városkép alakulását is befolyásolva. Például a főtér nyugati szélén, a mai színház területén is, korábban többek között emiatt kellett elvetni azt, hogy a piaristák itt telepedjenek le vagy itt építsék fel a Nagytemplomot – magyarázta a művészettörténész.

Puszták metropolisza

Kifejtette: kezdettől fogva egyfajta kettősség uralta a várost. Egyértelműen sem mező-, sem kereskedővárosnak nem volt nevezhető, mégis mindkét jelző igaz volt Kecskemétre.

– A településrendszer, a város földrajzi elhelyezkedése mind a két jelzőnek megfeleltethető. Még az 1890-es évek első felében is az akkori 50 ezer lakosú Kecskemét több mint egyharmada a város külterületein, pusztáin élt, s természetesen elsősorban mezőgazdasági munkákat végeztek. Ezzel szemben a belvárosi részeken a kereskedelmi és iparos tevékenység sokkal nagyobb szerepet kapott. Jókai Mór saját emlékeire támaszkodva a puszták metropolisza kifejezéssel jellemezte azt a sajátos városképet, melyet főleg a mai főtér kialakítása előtt, mindenekelőtt a 18–19. században tapasztalhattak meg a Kecskemétre érkezők. Egy meglehetősen nagy kiterjedésű település volt, mely alapvetően több ezer „nagy terpedt” nádfedeles, földszintes házból, s köztük a szinte állandóan saras utcákból, s a magasan kiemelkedő tornyú egyházi épületekből állt. A várost tudatos módon tulajdonképpen csak az 1800-as években kezdték el szabályozni, majd később biztonságosabb közlekedést garantáló utakkal ellátni – fejtette ki.

A város sajátos látképét tovább színesítette a különböző felekezetek együttes jelenléte Kecskemét főterén.

– A Barátok temploma melletti, 1973-ban lebontott katolikus bazársorban például annak idején zsidó kereskedők árultak. A mostani Lordok háza környékén pedig görög kereskedők béreltek üzleteket korábban – mondta.

Minden különössége, sajátossága ellenére vagy éppen annak következtében a török időszaktól kezdve Kecskemét az ország legnagyobb városai közé tartozott.

– A Barátok templomát többször átépítették, bővítették, mert a lakosságszám folyamatosan növekedett. A királyi városokban, mint például Buda, a városfallal és megfelelő jogokkal körülzárva, viszonylag rögzített volt a lakosságszám. Kecskemét azonban – például Szabadkához és Debrecenhez hasonlóan – meglehetősen nagy határterülettel rendelkezett. Míg a királyi városok többnyire két-háromezres szinten maradtak, addig Kecskemét a török hódoltság után az ország legnagyobb városai közé emelkedett. 1844 körül Kecskemét még a harmadik legnagyobb város volt, majd az 1890-es években már csak a hetedik – mondta.

A városháza kívül és belül is tartogat történelmi érdekességeket. Ezekről is beszélt ifj. Gyergyádesz László
Fotó: Horváth Péter / Petőfi Népe

Dobogó szíveket rejt a föld

A Barátok temploma melletti, alacsony, pártázott kőfallal jelölik ma az egykori templomkerítés vonalát, mely egészen 1777-ig a hozzá tartozó temetőt ölelte körül. Abban az évben ugyanis Mária Terézia pátenst adott ki, melyben kötelezővé tette az önkormányzatok számára a belterületi temetők megszüntetését.

– A romkert kapcsán érdekesség, hogy régen a temetkezésnél csontházakat, úgynevezett ossariumokat is alkalmaztak. Körülbelül tízévente kihantolták a halottakat és a csontjaikat ebbe helyezték el. Az egykori tárolóra építették a barokk Szent Mihály-kápolnát, melynek romjai ma is láthatók a kertben. Gyermekkoromban még az a legenda járta a városi gyerekek körében, hogy a romkertben még dobogó szívek vannak elásva – fejtette ki mosolyogva a művészettörténész.

Szemfényvesztés

A talaj mellett az is problémát okozott az építkezéseknél, hogy Kecskemét környékén, sőt a közelében sincs igazán tartós építőanyag.

– A Barátok temploma egyes falszakaszai esetén úgy oldották meg a hiányt, hogy úgynevezett öntött falas eljárást alkalmaztak. Azaz nem az egész épület áll faragott kövekből, illetve téglából, hanem egyes részein csak kívülről láttatták így, hiszen a valóságban ezek viszonylag vékony kőlapokkal – melyeket például Pest környékéről hozattak – határolt felületek, melyek közét egyéb anyagokkal töltötték ki – mondta el a szakértő.

Beszélő épületek

A református templom kapcsán a művészettörténész kifejtette: megépülését több egyezkedés előzte meg. A 16. században a város központi vérkeringése ugyanis a Barátok templomának közvetlen közelében lüktetett, így a protestánsok a templomkerítésen belül szerették volna felépíteni templomukat. Végül is az 1564-es egyezség után először fatemplomot építettek, mely valószínűsíthetően a katolikus templom szentélye közelében állhatott, és egészen az 1678-as tűzvészig állt.

– Aztán újabb megegyezés született, mely alapján sikerült a templomkerítésen kívül, de ahhoz mégis közel megépíteni az 1680-as évek első felében a kőtemplomot, melyre méltán lehetünk büszkék. Létrejötte a török hódoltságnak, s a tőlük megszerzett engedélynek is köszönhető, hiszen a protestánsok a Királyi Magyarország területén a meglévő korlátozások miatt még többnyire csak fából építkezhettek – magyarázta, majd hozzátette: az épület egyik legfőbb érdekessége, hogy meglehetősen hasonlít a Barátok templomára.

– Nagyon fontos, hogy ezek az épületek „beszélnek hozzánk”, azaz a hasonlóság ebben az esetben is, feltehetően szándékos volt. A támpilléreket ugyanis az 1680-as években az öreg kőtemplomra utalva rakták rá. Nem azért, mert statikailag lett volna szükség rájuk, hanem sokkal inkább e motívummal kívántak utalni a kálvinisták az igényük jogosságára az öreg plébániatemplomra vonatkozóan, ezzel együtt felekezetük egyenjogúságára, ősi és bevett mivoltára – mondta.

Fotó: Horváth Péter

Tervek és valóság

A városnéző séta során érdekességként említette a művészettörténész, hogy egészen szokatlan ötletek is felmerültek a városvezetés részéről a 19. század végén a református egyház épületei kapcsán, melyre az egyik bizonyíték például egy híres színművésznő nyilatkozata volt.

– Abban az időben egyre nagyobb népszerűségre kezdett szert tenni az elképzelés, hogy a főteret minél szabályosabbá kellene tenni. Ennek érdekében az egyik terv szerint felmerült a templom „áthelyezése” is. 1896 októberében, a színházat avató Bánk bán-előadásban Gertrudist játszó Jászai Mari le is nyilatkozta az egyik korabeli lapban, hogy hallott róla, hogy kisajátítják a református templomot, s újat építenek helyette – mondta, majd hozzátette: az 1890-es években olyan tervek is érvényben voltak, melyek szerint a tervezett sugárút, azaz a későbbi Rákóczi út, egészen a Nagytemplomig tartott volna. Mindez természetesen összefüggésben volt Lestár Péter és Kada Elek azon tervével, mely szerint piactérként funkcionált volna a város főtere.

– A Rákóczi utat is a kereskedelem szolgálatába kívánták állítani. Móricz Zsigmond írásaiból tudjuk, hogy annak idején volt, hogy a Cifrapalota második emeletén szállt meg, s nagyon szeretett reggel az ott árusító kofák hangjára ébredni – mondta, majd hozzátette: Kecskemét országos jelentőségű piacközpontnak számított.

– A 19. századra alakult ki Magyarországon, hogy mely településeken, s összesen hány országos vásárt tarthattak évente. Ha jól tudom, a legtöbbet, öt vásárt, Pest mellett csupán csak Kecskeméten rendezhettek – magyarázta, majd hozzátette: véleménye szerint a Cifrapalota sem egyszerűen a túldíszítettsége kapcsán kapta nevét, hanem a majolikadíszeinek rátétekre emlékeztető megjelenése miatt, melyre a közelükben cifraszűröket is árusító szűcsök miatt is kerülhetett sor.

A piacteret immár Szabadság térként 1976-ban lezárták a gépjárműforgalom elől, ezáltal Kecskemét lett hazánk első városa, amelynek kizárólag a pihenésre szolgáló, parkosított, sétáló főtérré alakították át központját.

Az ábrázolás kulcsa a városházán

A belvárosi körtúra egyik állomása a városháza volt, melynek kapcsán ifj. Gyergyádesz László kiemelte például az épület díszítését több ponton erőteljesen befolyásoló politikai hátteret.

– Első ránézésre talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy az épület homlokzatán egy-egy domborművön Szent István és Ferenc József portréja helyezkedik el egymással szemben. Ha végignézzük a díszterem festményeit, ugyanezt érezhetjük. 1894-ben nemcsak Kecskemét, hanem más önkormányzatok számára is érkezett Eötvös Loránd kultuszminisztertől egy leirat, mely szerint érdemes lenne a közelgő millennium alkalmából a középületeken annak megfelelő célzattal, a nemzeti eszme, egyben a kiegyezés szellemében, magyar történelemhez kapcsolódó ábrázolásokat megjeleníteni. Mai szemmel már kevésbé érthető az a koncepció, mely a szabadságharcunkhoz oly közel a terem két nagyméretű falképén a Vérszerződést és Ferenc József 1867. június 8-i koronázását ábrázolta Székely Bertalan. E tekintetben még sajátosabb a néhány évtizeddel korábbi események ismeretében, ahogy a magyar uralkodók mellett Széchenyi, Kossuth és Deák hármasa is helyet kaphatott a közgyűlési terem falain – közölte.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában