kecskemét

2018.10.05. 16:27

A középkori életről árulkodnak a belváros legnagyobb ásatásának leletei

Középkori pénzérmék, kőberakásos ezüst hajtű és egy középkori lakóház alapjai is előkerültek Kecskeméten, a Fecske utcán épülő társasház megelőző régészeti feltárása nyomán. Kecskemét belvárosának legnagyobb ásatása folyik jelenleg. A leletek betekintést engednek a középkor és az azt követő évszázadok mindennapjaiba.

Horváth Péter

Kecskemét belvárosában, a Fecske utca 14 szám alatt épül az a társasház, amelynek része lesz egy mélygarázs, ezért megelőző régészeti feltárást írtak ki a területre, melyen jelenleg a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai végzik ennek munkálatait.

Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze elmondta, hogy régészeti szempontból különösen jó lehetőség nyílt számukra, mert Kecskemét belvárosában még nem volt akkora területen ásatás, mint az építkezés több mint 600 négyzetmétere. A régészeti feltárás éppen a korabeli város központjának szélét érinti, a telek szélétől néhány méterre, a mai Bercsényi utca területén már szőlők húzódtak.

A feltárás első részében a régészek eltávolították a nagy mennyiségű újkori törmeléket, majd eljutottak az első árulkodó rétegig, ami a terület egészén végighúzódó fekete égési réteg. Ebben eddig kilenc, I. Ferdinánd uralkodása idejéről (aki 1528-tól 1565-ig uralkodott) származó pénzérmét, hamis dénárt hoztak felszínre. A régészek ehhez a réteghez viszonyítva határozzák meg a később feltárt leletek korát – ami e réteg alatt fekszik, csakis korábbról származhat.

A telek északkeleti végén egy középkori épület járófelületének agyagtapasztása tárult fel, amelyen kerámiák is felfedezhetők. – Ez azért is fontos, mert Kecskeméten eddig nem tártak fel középkori házat, ezért régészetileg sem figyelhettünk meg abból a korból származó épületet. Ugyan az egész házat nem tudjuk rekonstruálni, mert azt két oldalról elvágja egy-egy modern pince, de az agyagtapasztás nyomai látszanak, ezért részben rekonstruálhatjuk – mondta Fazekas András Kristóf és hozzátette, hogy már most megállapítható, hogy az épület több helyiségből állt.

A telek Fecske utca felé eső részén nagy számú tárológödröt találtak, amit szemetes gödörnek használtak, valamint cölöpnyomokra bukkantak, amelyek ideiglenes faépületek meglétét feltételezik. Ezekből a gödrökből is előkerültek Ferdinánd-pénzek, ami arra utal, hogy azokat is a 16. században használták. Ugyancsak ezekből a vermekből hoztak napvilágra egy kőberakásos ezüst hajtűt, melyet szintén 16. századra keltezett kerámiák között találtak.

A viszonyítás alapját jelentő égési réteg a 16. században keletkezett, valószínűleg a törökök és rác segédcsapataik gyújtogatása nyomán. Írásos feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a 16. század végén többször betörtek Kecskemétre, és mivel a jelenlegi feltárás helye a korabeli városmag legszélén helyezkedett el, különösen kitett volt az ilyen támadásoknak.

A telek története a 17. századtól követhető újra, amikor az égett réteg egy agyagos feltöltést, alapozást kapott, amelynek korára egy 1620-as pénzérme utal, de ugyanitt Rákóczi-pénzt is találtak. Ebben az időszakban alakult ki a telek egészen napjainkig azonos struktúrája, vagyis a tavaly elbontott ház ugyanolyan tájolású volt, mint a telek 16. századi építményei. Vélhetően ugyancsak a 17. században alakítottak ki egy nagy kutat a telek északkeleti részén, amit a 19. században tömtek be.

A pénzérmék és a hajtű mellett ólomplombákat is találtak az archeológusok, melyeket a textilek eredetiségének hitelesítésre használtak a kereskedők. Fazekas András Kristóf szerint azonban nem állítható egyértelműen, hogy a feltárás helye régen egy textilkereskedő birtoka volt, viszont az előkerült csontok – korabeli konyhai hulladékok – régészeti állattani vizsgálata után meghatározhatják a hajdani tulajdonosok anyagi helyzetét: a módosabbak marhát, míg a kevésbé módosak disznót és csirkét fogyasztottak.

Rengeteg középkori cserépedény-töredék is előkerült a területről, amelyek feltehetően tárolóedények darabjai. Az ásatásvezető szerint ezek nagy része később kiegészíthető lesz és a szükséges elemzések és rekonstrukciós eljárások lefolytatása után a többi lelettel együtt még idén megtekinthetők lesznek a Cifrapalotában megrendezendő, Kecskemét 650 éves történetét feldolgozó kiállításon.

A területen tovább folynak az ásatási munkálatok.

Ezek is érdekelhetik