Felavatták László Gyula mellszobrát

A megemlékezést a Keleti Nyitás Műfordítói és Országismereti Tábor keretében rendezték meg kedden a Lakitelek Népfőiskolán. A rendezvény körsétával kezdődött, melynek során a népfőiskola új épületeit ismerhették meg a vendégek. Ezt követően a Gálfalvi Teremben Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas művészettörténész nyitotta meg László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról című kiállítását, valamint bemutatták az ünnepi alkalomra megjelent, László Gyula rajzaival készült, Arany János: Rege a csodaszarvasról című kötetet.

– Ez a kiállítás és szobor egy szerves folyamat része, amely szorosan összekapcsolódik László Gyula szellemiségével – mondta Lezsák Sándor parlamenti képviselő, az országgyűlés alelnöke a kiállítás megnyitóján. Emlékeztetett László Gyula régészprofesszor gondolataira, aki az 1990-es évek elején arról beszélt, hogy a 19. század Európa, a 20. század Amerika, a 21. század pedig Ázsia évszázada lesz. – Nekünk érzeni kell azt a feladatot és felelősséget, amit ez a mondat jelent. Nemcsak a diplomáciának, a gazdaságnak, hanem a kultúrának is szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni az ázsiai országokkal – tette hozzá a honatya.

A kiállítás megnyitója után avatták fel a Nemzeti Panteonban László Gyula bronz mellszobrát. Lantos Györgyi és Máté István szobrászművészek alkotását dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, László Zoltán – László Gyula fia – és Lezsák Sándor közösen leplezte le. Avatóbeszédet Kásler Miklós miniszter mondott. Beszédében hangsúlyozta: László Gyula álma és alkotása egy, a róla elnevezett, magyarságkutató intézet létrehozásában teljesedhet ki. Hozzátette: László Gyula olyan korban szólalt meg, amikor nem lehetett. Ő vitte tovább azt az eszmeiséget, amely a magyar hagyományokban, a történelemben és az irodalomban, mint a búvó patak jelent meg és soha nem lehetett kiirtani.

– Remélem, az országnak abban az időszakában, amikor teljesedik politikai szuverenitása és gazdasági függetlensége, meg tudjuk őrizni a tudomány és a kultúra egyenrangúságát és ki tudjuk alakítani a természetes egyensúlyt – fogalmazott a miniszter.

A leleplezett szobrot Bagi­ Ferenc katolikus plébános áldotta és szentelte meg. Az ünnepségen László Gyula­ legkedvesebb dalait Faragó Laura­ ­Kossuth-díjas énekművész adta elő.

Tudós és művész egy személyben

László Gyula (1910–1998) régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója Erdélyben, a Brassó megyei Kőhalmon született. A budapesti tudományegyetemen művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1940 és 1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Tanári és régészeti munkája mellett folyamatosan festett, rajzolt. Megtanulta a szobrászatot, valamint az éremkészítést. 1957-től 1980-ig oktatta az ELTE régészhallgatóit.

Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét: eszerint a magyarság egy része már a Kárpát-medencében élt, amikor a IX. század végén az Árpád vezette honfoglaló magyarok ideérkeztek. Elméletét a történészek jelentős része nem fogadta el, viszont számos felvetését helytállónak minősítették.

Pályafutása során több mint nyolcszáz publikációja, könyve, kisebb-nagyobb írása jelent meg. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, három évvel később Széchenyi-díjban részesült, a Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át.