LEO feje egy nap alatt készült el

A Skála Coop kérte fel az értékesítéssel foglalkozó Skála-­Sasad Bt.-t a nyolcvanas évek derekán, hogy terveztesse meg a termék csomagolását. A cég pályázatot írt ki, melyre nagyon sokan, közöttük ismert és kevésbé ismert művészek is jelentkeztek.

– A gyártó cég, a Budatej igazgatója, mivel korában dolgoztam nekik, tőlem is várt csomagolástervet LEO fantázianevű jégkrémükhöz. Akkor született meg az oroszlánfej, még fekete-fehérben. A munkát pénteken kellett volna leadni, ám én megfeledkeztem róla, így a hétvégén lázas rajzolgatásba kezdtem.

Vasárnapra már mindent elborítottak a skiccek, melyek közül András fiam találomra kezébe vett egyet, s csak annyit mondott: – Apa, ezt te rajzoltad, jaj de aranyos. Az oroszlánfej nemcsak neki, hanem a bírálóbizottságnak is megtetszett, és ezt választották a győztes pályamunkának – mesélt a LEO jégkrém elhíresült logójának megszületéséről Fenyvesi András grafikus-­festőművész.

András akkor még kezdő volt a szakmában, mivel nem grafikusnak készült, hanem édesapja, Kármentő András festőművész tanácsára „rendes szakmát” tanult. Belső­építész szeretett volna lenni, kétszer is jelentkezett a főiskolára, de elutasították.

– Apámtól kértem segítséget, aki erre csak annyit mondott: – Ezektől? Tudni kell, hogy édesapám nem volt túlságosan jóban az akkori rendszerrel. Történt ugyanis, hogy 1956-ban legéppuskázták évfolyamtársait, akiknek holttesteit a tiltás ellenére tanárával, Bencze László festőművésszel és néhány diáktársával nemzetiszín zászlóba burkolva temették el a főiskola udvarán. Emiatt nem fogadták el diplomamunkáját, majd képeit sem, így a filmgyárnál, a színháznál lett kellékes. Ebbe születtem bele. Már egészen fiatalon apám mellett dolgoztam. Tízévesen, az Egri csillagok című film forgatásakor például én festettem a császári zászló aranydarazsait. Ennek ellenére rajzkészségemre csak később derült fény – meséli.

Fenyvesi András évekig dolgozott építésztechnikusként, majd a grafikával első felesége unszolására kezdett foglalkozni. Ekkor születtek meg első munkái, többek között a LEO jégkrém logója. A siker után sorra jöttek a megbízások, reklámtáblák, vászonfeliratok, díszletek, kellékek, a komolyabb munkák, dekorációk, különféle kiállítások kivitelezése, mint például a HUNG­EXPO, reklámfilmhátterek, melyek már vállalkozásban készültek. Az alma azonban nem esett messze a fájától.

– A festészettel lényegében a reklámgrafikai tevékenységem kezdetének idején kezdtem el kacérkodni. Úgy éreztem, nekem muszáj ecsetet fogni a kezembe, hogy gondolataimat, érzéseimet színekben, formákban megjelenítsem. Az elmúlt közel harminc év alatt több száz munka került ki a kezem alól. Képeimmel soha sem kerestem pénzt, mivel egyet sem értékesítettem, csak ajándékba adtam. Addig kell megfesteni a képet, amíg a látvány megvan. A látvány önmagában kevés, egy jó képnek gondolatokat, érzelmeket kell hordoznia, átadnia a nézőnek – fűzte hozzá a festőművész.

– Beleuntam a fővárosi élet nyüzsgésébe, és egy nyugodt helyet kerestem magamnak és páromnak, melyet itt, Szalkszentmártonban találtam meg. Leendő otthonunkra a falu szélén bukkantunk rá a Burjánosi ér partján, amibe azonnal bele is szerettünk. Hazafelé menet megkérdeztem kedvesemtől: Tudnál-e velem itt élni? Ő pedig igent mondott – idézte fel könnyei­vel küszködve az emlékeket Fenyvesi András.

– Húsz éve élek itt, próbálok hasznos tagja lenni a közösségnek. Évekig voltam a polgárőrség parancsnoka, jelenleg a hivatalnak dolgozom, emellett vállalok társadalmi feladatokat, végzek munkákat térítésmentesen a település épülése, szépülése érdekében. A legfontosabb számomra a családom, akik a legnagyobb boldogságot jelentik nekem – tette hozzá Feny­vesi András.