A katolikus temető katonai parcellájában emlékeztek a Hősök napján

Kiskunhalas körzetét a háború 1944. október végére érte el, a harcok idején, a környéken elesett magyar és német katonákat a haláluk helyszínén temették el, és végső nyughelyükre a kiskunhalasi katolikus temetőbe, exhumálásuk után 1945 tavaszán és 1946 tavaszán kerültek. Ebben a parcellában 85 magyar, 3 német katona, nem messze egy másik parcellában pedig mintegy félszáz orosz katonát helyezte végső nyughelyükre. A város nyugati határán elhelyezkedő új református temetőben is található 8 magyar katonai sír.

Az alsóvárosi katolikus temetőben, a magyar parcellában elhelyezkedő kőkeresztet 1948-ban állították fel, az emlékmű készítője Kiss József helyi kőfaragómester volt.

– A kommunista rendszer éveiben nem volt szabad megemlékezni a hőseinkről, abban az időben csak a szovjet sírok kapták meg a tiszteletet. A magyar katonák sírjai embermagasságú gazban, elhanyagolt állapotban volt, elrejtve a világ szeme elöl. nem szabadott rájuk emlékezni, mert az akkor felfogás szerint fasiszták és az elnyomó rendszer katonái voltak. Nem voltak fasiszták. katonák voltak, magyar katonák. A kötelességüket teljesítették és maghaltak a hazájukért, családjukért, a jövő nemzedékért, mi értünk – hangoztatta Fenyvesi György nyugalmazott honvéd alezredes, a volt kiskunhalas Gábor Áron Tüzérezred törzsfőnöke a megemlékezésen.

A megemlékezés végén a résztvevők az emlékmű talapzatánál koszorút, a katonai síroknál virágokat helyeztek el. Az Országgyűlés 2001-ben nyilvánította a magyar hősök emlékünnepévé minden esztendő májusának utolsó vasárnapját.