Homokszórás és időkapszula az új divat a polgári esküvőkön

Néhány éves stagnálás után az elmúlt esztendőkben kedvezően alakult a házasságkötések száma Félegyházán is. Ebben közrejátszik a demográfiai növekedés mellett az új családtámogatások bevezetése.

– Míg 2000-ben 170 esküvő volt Félegyházán, 2009-re százra csökkent a házasságkötés a városban. Ez a szám az utóbbi években kezdett el emelkedni. Az elmúlt három évben évente 149 esküvőt tartottak Félegyházán – tudtuk meg Csányiné Mészáros Ágnes anyakönyv­vezetőtől.

Azt is elmondta, ezzel párhuzamosan jelentősen megnövekedett az apai elismerő nyilatkozatok száma is.

– Néhány évtizede még a házasságon kívül született gyermek, mint jogi elnevezés negatív megkülönböztetésnek számított, ma már természetes, hogy a fiatalok úgy vállalnak gyereket, hogy nincsenek összeházasodva. Jellemző azonban, hogy a gyermek megszületése után mégis a házasság mellett döntenek a szülők – tette hozzá Csányiné.

– Napjainkban egyre kevesebb a klasszikus, vőfélyes, zenekaros nagy esküvő, aminek elsősorban anyagi okai vannak. Félegyházán az is problémát jelent, hogy nincs a városban olyan nagy étterem, ahol egy ilyen lakodalmat meg lehetne tartani. Ezért sokan más településen – Kecskeméten, Jakabszálláson, Bugacon – tartják a lakodalmat és így az esküvőt is – nyilatkozta lapunknak a város másik anyakönyvvezetője, Gyenes Krisztina.

– Az esküvő kötelező eleme a hivatalos rész, amikor a házasulandók két tanú előtt kimondják az igent. A többi szabadon választott. A polgári esküvőkön nagyon ritka az élőzene. Meglepetésként szoktak énekelni, szavalni vagy zenélni a házasulandóknak – részletezte Krisztina.

– Félegyházán kőbe vésett szokások vannak, melyekhez a legtöbbször ragaszkodnak a párok. Így a ceremónia elengedhetetlen része a hivatalos fogadalomtételen túl a gyűrűhúzás, a gyertyagyújtás, a pezsgős koccintás, a szülőköszöntés, az anyakönyvvezető köszöntője, az aláírás, az adatlapok átadása és végül a hitvesi csók – sorolták az anyakönyvvezetők.

– Nagyon régi szokás Félegyházán, hogy a polgári esküvő után a fiatal pár és a násznép átsétál valamelyik templomba. Ez olyan látványosságnak számít szombatonként a városban, amihez szinte minden pár ragaszkodik. Az egyházi esküvő után autókba ülve, hangos dudaszóval vonulnak végig a város főutcáján. Erről sem akar lemondani szinte senki sem. Kivéve az, aki külsős esküvőt akar.

– Erre van lehetőség, de mindig javasoljuk, második lehetőségként számoljanak a díszteremmel. Néhány órával az esküvő előtt már látszik, hogy milyen lesz az idő. Persze, ettől függetlenül volt, hogy esernyő alatt tartottam az esküvőt – idézte fel egyik nem túl kellemes élményét Krisztina. Azt is elmondta, hogy az ilyen esküvőkön a nagy szél is kellemetlen, hiszen egyre nagyobb divat az úgynevezett homokszórás a ceremónián.

– Ilyenkor két különböző színű díszhomokot külön-külön kehelyből egybeönt a fiatal pár, jelképezve ezzel összetartozásukat. Ezt azért is kedvelik nagyon, mert ez a homokkal teli kehely utána a lakásuk dísze marad – tette hozzá Krisztina.

– Félegyházán kedvelt hagyomány a gyertyagyújtás is, amely szintén az összetartozást jelképezi. Sok helyen viszont a füstjelzők miatt ezt már nem engedélyezik – tudtuk meg Ágnestől.

– Gyakori az is, amikor nevükkel gravírozott pohárral koccintanak a fiatalok az esküvőn. Volt olyan, amikor időkapszulát készített a pár. A szertartás alatt rakták bele üzeneteiket a kapszulába, amit később, valamelyik házassági évfordulójukon bontanak ki. Ezt azért is tartom jó ötletnek, mert később segítheti őket egy válságos helyzet megoldásában – vélekedett Gyenes Krisztina.

Az anyakönyvvezetőktől azt is megtudtuk, hogy májusban, júniusban, augusztusban és szeptemberben van a legtöbb esküvő Félegyházán. Ilyenkor 8-9 esküvőt is tartanak szombatonként. Egyre több – 30 százalék – az olyan esküvő, amely csak két tanú jelenlétében zajlik. Ezek közül jellemző a második esküvő. Olyan is előfordul, hogy elváltak, majd újra egymásra találtak és másodszor is összeházasodnak. A fiatalokat igyekszünk meggyőzni arról, hogy az esküvő olyan esemény, amiből nem szabad kihagyni a szülőket. Hiszen, később szülőként, ők sem szeretnék, ha gyermekeik nem hívnák meg őket az esküvőjükre – részletezte Ágnes.

– A köszöntők alkalmával sokszor improvizálunk. Van ugyan megírt szövegünk, de mindig ki kell találni valami személyeset. Nem mindegy ugyanis, hogy fiatalokhoz vagy idősebbekhez szólunk. Az is előfordul, hogy kihívás elé állítanak bennünket a párok. Mert van, aki úgy jön be a díszterembe, hogy az egészet nem veszi komolyan. Ilyenkor nagy felelősség ezeket a párokat úgy megszólítani, hogy érezzék, ennek súlya van, ez komoly dolog – hangsúlyozta Krisztina.

Kecskeméten már 300 pár foglalt esküvői időpontot

Az elmúlt 6 évben több mint duplájára nőtt a menyegzők száma Kecskemét közigazgatási területén – tájékoztatott dr. Molnár András anyakönyvvezető, a Kecskeméti Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályának osztályvezetője. Elmondta: 2011 tekinthető a mélypontnak, mikor mindössze 300 menyegzőt ültek a hírös városban.

Tavaly 611 pár mondta ki a boldogító igent, idén pedig immár 300 pár jelezte egybekelési szándékát a polgármesteri hivatalban.

– Már most, januárban vannak olyan augusztusi és szeptemberi hétvégéink, melyek telt házasak. Érdemes minél korábban időpontot foglalni. A 2019-es könyvet idén tavasszal nyitjuk majd meg, onnantól kezdve tudjuk rögzíteni a ­jövő évre vonatkozó időpontfoglalásokat – közölte az osztályvezető.

Kecskeméten a házasságkötés költsége a polgármesteri hivatal dísztermében nettó 30 ezer forint, a kis házasságkötő teremben nettó 12 ezer forint, a hetényegyházi kirendeltségben pedig nettó 7800 forint. Külső helyszínen az ár nettó 24 ezer forint.

– Az összegek a terembérletet, a virágdíszítést és az anyakönyvvezető költségét foglalják magukban – fejtette ki.

A külső helyszíneket a házasságkötés előtt mindig személyesen ellenőrzi egy anyakönyvvezető.

– Meg kell bizonyosodnunk, hogy a helyszín nem veszélyezteti a házasságkötés méltóságát. Emellett, ha a szabadban szeretnék a szertartást, esőhelyszínről minden esetben biztosítania kell a párnak bennünket. Több alkalommal lett volna igény közterületen történő házasságkötésre, de ezt a lehetőséget jogszabály zárja ki. Pár évvel ezelőtt például egy pár december 24-én, a Kossuth-­szobornál, hóesésben szerette volna kimondani a boldogító igent. A hóesést természetesen nem tudtuk biztosítani, emellett munkaszüneti napokon jogszabály tiltja a házasságkötést – közölte.

Elárulta: évről évre akadnak párok, akik a filmekből ellesett ötleteket szeretnék saját esküvőjükön megvalósítani.

– Gyakori például, hogy azt szeretnék, a kutyájuk vagy a macskájuk hozza be a gyűrűket. Közintézménybe azonban tilos állatot behozni, így ehhez nem járulunk hozzá. Volt azonban esküvő, mely során a menyasszony a Csillagok háborúja zenéjére, a birodalmi indulóra vonult be. Az ellen természetesen nem volt kifogásunk – fejtette ki.

Manapság egészen új trendek hódítanak Kecskeméten az esküvői szertartásokat illetően. Divatjamúlttá vált például, hogy az ifjú pár gyertyagyújtással szimbolizálja kezdődő, közös életét.

– Senki nem akar manapság gyertyát gyújtani. Nagyon divatos helyette a homokszórás. Egyre gyakrabban fordul az is elő, hogy a föld, melyet szórnak, a szülőföldjükről származik. Vannak továbbá, akik bort öntenek egybe, mások fát ültetnek közösen. Emellett sokan választják a szerelmi ládikó szertartását, mely során a pár szerelmes üzeneteket és apró ajándékokat helyez egy ládába. A násznép előtt lezárják, és megfogadják, hogy 25 év múlva bontják majd fel. Továbbá egyre népszerűbb az ujjlenyomat-szertartás is, mikor bekeni festékkel az ujját a pár, és egy szívet rajzolnak az ujjlenyomataikkal – fejtette ki az anyakönyvvezető.

A fiatalok állják a költségeket

– Bár nagyon ritka, de az is előfordul, hogy hétköznap tartunk esküvőt, főként csütörtökön, amikor nincs ügyfélfogadás a városházán. Ezek a zárt körű esküvők zömében a kis házasságkötő terem­ben zajlanak. Vannak, akik nem szeretnék nagy dobra verni, hogy megházasodtak. Az esküvőkért egyébként nem kell fizetni, alanyi jogon jár mindenkinek ez a szolgáltatás. A pezsgőért, a zenéért, a virágért, a díszí­tésért viszont fizetni kell. Egy dísztermes esküvő átlagosan 16 ezer forintba kerül. Ám az a régi szokás sem él már, hogy a szülők és a násznagyok intézik és fizetik az esküvőt. Napjainkban szinte mindent a fiatal pár szervez és fizet saját ízlésének megfelelően – összegezte Csányiné Mészáros Ágnes.