Online tranzakciók

2022.12.01. 06:50

Egyre többen válnak banki csalás áldozatává Bács-Kiskunban

Napjainkban egyre jobban szaporodnak az online banki csalások megyénkben, ami részben kényelmünknek és gyanútlanságunknak, részben pedig a csalók egyre fejlettebb megtévesztő technikáinak köszönhető. Ezért nagyon fontos mindig különös éberséggel kezelni pénzügyeinket, a sokadik online tranzakciót is úgy végezni, mintha először csinálnánk – figyelmeztet Tót Szilvia őrnagy, a Kecskeméti Rendőrkapitányság Megelőzési és Áldozatvédelmi Alosztályának vezetője.

Horváth Péter

Illusztráció

Fotós: EugeneEdge/Shhutterstock

– Mind több áldozat keresi fel a Kecskeméti Rendőrkapitányságot azért, mert ismeretlenek bankjuk internetes felületére megtévesztésig hasonlító weboldallal ejtették tévedésbe őket, vagy olyan, banki e-mailnek látszó levelet nyitottak meg, amiben az elhelyezett linkre kattintva automatikus utalás történik a csalók számlájára – mondta az alosztályvezető, aki hangsúlyozta: anyagi biztonságunkra nézve létfontosságú megismerni, hogy miként akarják elvenni pénzünket a csalók.

Vannak árulkodó jelek, amik gyanút kel ébresszenek

Több elkövetési módszer is létezik az online banki csalásra, de a figyelemmel és körültekintéssel elejét vehetjük a bajnak. Tót Szilvia felsorolta azokat a jellegzetességeket, amik gyanút kell ébresszenek a felhasználóban.

– Amire kiemelten érdemes figyelni, az az álbankoktól érkező e-mailek, illetve azok a banki felületnek látszó oldalak, melyek nem a pénzintézet hivatalos biztonságos oldala, mégis tranzakciót lehet indítani rajtuk. Több esetben is nyomoztunk már olyan ügyben, amikor az áldozatok a keresőprogrammal kerestek rá bankjukra, majd úgy tűnt, mintha a banki felületre érkeztek volna, és elindították a tranzakciót, de a pénzük egy idegenhez került – mutatott rá az őrnagy az egyik leggyakoribb csalási módra. 

Tót Szilvia őrnagy, a Kecskeméti Rendőrkapitányság Megelőzési és Áldozatvédelmi Alosztályának vezetője
Fotós: Bús Csaba

– Az is megtévesztő, hogy ezeken az oldalakon is működik a kétlépcsős hitelesítés, tehát sms-ben, másodkörös üzenetben kapják meg a belépési kódot az áldozatok. Az már gyanút ébreszthet, hogy az álbanki felület esetében akár 10 percig is várni kell, mire elküldik a belépéshez használt kódot, míg az igazi bankoknál ez csupán másodpercekbe telik – fejtette ki Tót Szilvia.

– Ha keresőn lépünk be a banki felületre, mindig vizsgáljuk meg, hogy biztonságos-e az oldal. Szembetűnő, hogy ekkor a keresőben megjelenik egy kis lakat a cím mellett, ami azt jelenti, hogy nem biztonságos a felület. Az e-mail címben egy karakter is eltérhet a bankunktól rendszeresen érkező levelek címétől. Gyanakodjunk akkor is, ha magyartalan a levél vagy a honlap szövege, tele helyesírási hibákkal, a szöveg minősége pedig olyan, mintha fordítóprogrammal készítették volna, merthogy valószínűleg azzal készítették a külföldi elkövetők – részletezte az őrnagy.

Más online alkalmazott trükkel is élhetnek a pénzünkre pályázó csalók. Ilyen például a phising, vagyis az adathalász banki e-mailek. Ezek banki ügyfeleket célzó, csaló szándékú adathalász e-mailek, amelyek személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására veszi rá a címzettet. 

Ezek a levelek azonosnak tűnhetnek azokkal az üzenetekkel, amelyeket a bankok valójában küldeni szoktak: tartalmazzák a valódi e-mailek hivatalos céglogóit, kinézetét és stílusát, esetenként korábbi levélváltások részleteit is, melyek lehetnek hamisak vagy valósak.

 Általában sürgető hangvételűek, például büntetéssel fenyegetnek arra az esetre, ha a címzett nem válaszol, de arra is kérhetik, hogy töltsön le egy mellékletet, vagy kattintson egy hivatkozásra. A kiberbűnözők arra építenek, hogy az emberek elfoglaltak és felületes áttekintésre, futó pillantásra a hamis e-mailek igazinak tűnnek.

Nem vállhat rutinszerűvé az online tranzakció

Tót Szilvia nyomatékosan felhívta a figyelmet: nagyon sokan intézzük pénzügyeinket online környezetben, ami egy idő után rutin folyamattá válik. A pénzügyeink intézése ne legyen rutinszerű, mindig olyan figyelemmel járjunk el, mintha életünkben először utalnánk.

Az őrnagy azt is elmondta, hogy mit tegyünk, ha mégis ilyen csalásba futottunk, és esetleg már az utalás is megtörtént. – Ha a számlatörténetünkön látjuk, hogy nem az a név jelenik meg, akinek szántuk az összeget, akkor azonnal hívjuk fel a bankunkat, hogy állítsák meg a tranzakciót. Erre bizonyos ideig lehetőségünk van, mert nem azonnal könyveli le a pénzintézet az utalást. Ellenkező esetben nem valószínű, hogy visszakapjuk a pénzünket. Mindenképpen feljelentést kell tenni, és a rendőrség nyomozást indít az ügyben – mondta az alosztályvezető.

Az olvasók az online csalások témájában részletesen tájékozódhatnak a kiberpajzs.hu oldalon.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában