Már nem kérdés, tornádó pusztított Soltvadkerten, itt a hivatalos bizonyíték

2025. április 18-án, hajnali 2 óra körül sokan még békésen aludtak a Bács-Kiskun vármegyei kisvárosban. Aztán jött egy hang. Valami különös, mély, morajló zúgás, amit csak az ismerhet, aki már átélt hasonlót. Aztán reccsenések, csattanások, és jégeső kopogása. Mire az emberek feleszméltek, a természet már végzett, de amit maga után hagyott, az sokáig velük marad. A HungaroMet Zrt. friss tanulmánya szerint egy tornádó pusztíthatott Soltvadkert térségében.

Mint arról korábban beszámoltunk, jégeső és szélvihar csapott le Soltvadkertre, a károkat eddig úgy tudjuk, több tízmilliós nagyságrendben mérik. A városra feltehetően forgószél csapott le, ami egy palatetőt kezdett el szaggatni, majd a darabjait száz méterről a környező házak ablakaiba repítette, betörve azokat, és leszaggatva a redőnyöket. A soltvadkerti Fejes Krizantém Kertészetben az elsődleges becslések szerint több tízmilliós kár keletkezett. A vihar fóliasátrakat szaggatott szét, öntözőrendszereket tett tönkre, és a cserepes növények 90 százalékát elpusztította.

– Soltvadkerten van hivatalosan működő meteorológiai állomás szélmérővel, de azt olyannyira nem kapta el, hogy még erős széllökést sem mért be éjszaka. Az ilyenek vagy légzuhatag, vagy egy felhőtölcsér talajt érésekor (tornádó)  következnek be, de a beazonosíthatósághoz még több helyszíni, főleg légi felvételre lenne szükség – írta a történtek után közösségi oldalán Tóth Tamás meteorológus.

A meteorológusok szerint szupercella lehetett a ludas

A HungaroMet Zrt. friss elemzése szerint minden jel arra utal, hogy egy szupercellás zivatar ölelte körbe Soltvadkertet, és a vihar beáramlási csatornájában egy tornádó is kialakulhatott. A radarképek a klasszikus „sarlós” alakzatot mutatták, amely a zivatar forgását jelzi – ez jellemző a szupercellákra, amelyek hosszabb ideig is képesek fennmaradni. A légköri metszetek szerint a cellák nem voltak kiemelkedően magasak, de annál hatékonyabban dolgoztak: óriási energiával, koncentrált rombolással csaptak le.

Valószínűleg tornádó alakult ki

A károk jellege is különös mintázatot mutatott: egy keskeny sávban pusztított a vihar, néhány száz méterrel arrébb viszont már alig volt nyoma. A jelenségre jellemző, hogy az automata meteorológiai állomások – amelyek közül a legközelebbi mindössze három kilométerre volt – alig mértek komolyabb szelet. Ez is alátámasztja, hogy lokalizált, örvénylő mozgású légköri jelenségről, vagyis egy tornádóról lehetett szó.

A módosított Fujita-skála szerint az előzetes becslések alapján EF1, de akár EF2 erősségű forgószél is lehetett. Ez azt jelenti, hogy a szélsebesség elérhette a 180 km/órát, amivel már akár tetőket is letéphet, autókat boríthat fel, fákat csavarhat ki gyökerestől – és pontosan ez történt.

Mitől alakulhatott ki éppen itt?

Mi idézte elő ezt az éjszakai pusztítást? A szakértők szerint egy dél-európai ciklon előoldalán trópusi eredetű, meleg és nedves levegő áramlott be a térségbe – ez biztosította az „üzemanyagot” a zivatarcellák kialakulásához. A viharzóna a Duna-Tisza közén koncentrálódott, és a gyors mozgás, valamint az örvénylés tökéletes feltételeket teremtett egy tornádó születéséhez.

A különösen ijesztő az, hogy mindez az éjszaka közepén történt – amikor az emberek védtelenebbek, és a vizuális megfigyelések hiánya miatt a riasztások is késhetnek. Ez is rámutat arra, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk az időjárás extrém arcával szemben.

Bár Soltvadkerten kívül nem érkeztek hasonló súlyosságú káreseményekről hírek, a vihar továbbvonult a főváros irányába, és figyelmeztetésként szolgálhat az egész ország számára: a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban számíthatunk szupercellákra, extrém időjárási jelenségekre – akár tornádókra is.

A szupercellás zivatargóc átvonulása a HungaroMet Zrt. radarképeiből interpolált egy perces képek animációja alapján

Tornádók Magyarországon? Igen, de ritkán

A tornádók nem csak az amerikai puszták sajátjai. Egy 2004–2012 közötti időszakot feldolgozó radar mérésekre alapozó tanulmány szerint Magyarországon éves átlagban 70 körüli szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10–20 százalékában jön létre tornádó, azonban a jégeső, vagy a szupercellához tartozó szél, esetleg a zivataros kifutószél fronton kialakuló forgószél (gustnado) önmagában is okozhat jelentős károkat. A fentiek alapján ezúttal valószínűleg Soltvadkertre egy „klasszikus” tornádó csapott le – olvasható a tanulmányban.