Jól jött a csapadék a mezőgazdaságnak, de reménykedhetnek még esőben a gazdák? Itt a válasz!

A Dunántúlon többet esik az eső, mint az ország középső tájain? Ha igen, ez miért van? Az elmúlt napokban viszont Kecskeméten is volt esőzés bőven, ez segített az aszályhelyzeten? Ezekről és a következő napok várható időjárásáról kérdeztük Ország Ferenc kecskeméti meteorológust.

Sokszor mondják, hogy „a Duna lehúzza az esőt”, ezért kevésbé csapadékosabb a Duna-Tisza-köze és Kecskemét térsége. 

– Ha az igazságot keressük, távolabbra kell tekintenünk, hogy megértsük, miért csapadékosabb és a széljárást tekintve is izgalmasabb a Dunántúlon hazánk időjárása. Ennek ugyanis az egyik fő oka Magyarország kontinensen belüli elhelyezkedése, másik pedig a Dunántúl domborzati, vízrajzi viszonyai – mondta Ország Ferenc, majd ki is fejtette ezeket.

A meteorológus elmondta, Magyarország klímáját három klímabefolyásolási övezet hatása alakítja. Kétségtelenül a legmarkánsabban a szárazföldi vagy kontinentális klímabefolyásolási övezet hatása érvényesül, és ez az alapvetően nyugodt, száraz időt okozó hatás jellemzően a keleti országrészre van nagyobb hatással. A Dunántúl változatosabb időjárásáért az Atlanti-óceán felől érkező mérsékelt övi ciklonok, valamint a Földközi-tenger irányából érkező mediterrán ciklonok a felelősek, amik először az ország nyugati részébe érkeznek meg, majd kelet felé haladva folyamatosan gyengülnek, így a Dunántúl időjárását befolyásolhatják leginkább.

– A legtöbb ciklon a maga több száz, vagy akár ezer kilométeres átmérőjével persze szépen átvonul frontjaival az ország egészén, nem okoz egy néhány tíz de akár néhány száz méter széles vízfolyás sem jelentős változást a bennük lezajló folyamatokban, de a kontinens belseje felé haladva így is jelentős gyengülésen tudnak átesni, pusztán az életciklusukban előre haladva – tette hozzá a szakember. A Dunántúl időjárásához hozzátartoznak a nyugati országrész domborzati és vízrajzi viszonyai is, ugyanis 

• a hegyek, 
• dombságok, 
• valamint a Balaton jelentette kellően nagy vízfelület által minden összetevő adott, hogy az időjárás lokálisan még változatosabb lehessen.

Ország Ferenc kecskeméti meteorológus a következő napok időjárásáról is beszélt

Ahogyan előző héten is fogalmaztunk, amennyire változékony a tavasz, annyira változékonyak ezek a napok is. Még úgy is, hogy a nagy kiterjedésű, rendezett feláramlásokat kiváltó nyomásrendszerek elhagyták hazánk területét, ciklonok és azok frontjai pillanatnyilag nincsenek felettünk, amik kísérő jelenségeként csapadékhullás lenne várható. Hétvégéig mégis tele vannak csapadékos ikonokkal az előrejelzések. Mi ennek az oka?

– A Földközi-tenger medencéjében nyugatról keletre araszol egy mediterrán ciklon, ami nagy kiterjedésben nem éri el ugyan Magyarországot, délről éppen csak súrolni fogja hazánkat, de ez, illetve a nagy magasságokban érkező hideg levegő elég lesz ahhoz, hogy labilizálja a légkört itt Kecskemét térségében is. Ez a labilizáló hatás pedig elég ahhoz, hogy egy gyenge anticiklonban ülve is záporokkal, akár légtömegen belüli zivatarokkal találkozzunk – mondta Ország Ferenc, hozzátéve, hogy ez a pénteki napunkra lehet a legnagyobb hatással, amikor borultabb időjárásra kell számítanunk. A szél már csütörtökön megerősödik, ezért hiába alakulnak a hét második felében a maximumok 15-18 fok körül, csütörtök-pénteken hűvösnek fogjuk azt érezni. Esőzésre tehát számítanunk kell még bőven a héten.

Van, aki örülhet a sok esőnek

Ha visszatekintünk a télre, emlékezhetünk, hogy többször is esett az eső és volt havazás is. Az évszakot egészében vizsgálva viszont nem volt túl csapadékos ez az időszak. Az idei tél nem hozott drasztikusan alacsony csapadékmennyiséget, de a HungaroMet elemzése alapján így is a sor hátsó harmadában található a 2024-25-ös tél a többihez képest. 

Az aszályhelyzet tehát fennállt, ezen segített az előző másfél hétben tapasztalt sok eső. 

– Az ismételt csapadékhullás jót tett az aszályhelyzetnek, a talaj felső rétege a legtöbb helyen 90 százalék feletti feltöltöttséget tudott így elérni. Ám még így is hiányzik néhol 20-40 milliméter csapadék, de összességében jót tett az eső a mezőgazdaságnak. A nedvességutánpótlás mellett fontos megjegyezni, hogy a tápanyagutánpótlás időszaka is elkezdődött, és a csapadék kell ahhoz is, hogy a kijuttatott tápanyag bemosódjon a talajba és ne párologjon el a felszínről – nyilatkozta hírportálunknak Ország Ferenc kecskeméti meteorológus.