Bács-Kiskunban is kialakulhat porvihar

A beszélgetés során a szakember először a március 15-ei időjárásról szólt, 175 évre visszatekintve. Elmondta: már egykoron, 1848. március 15-én is hasonló időjárás volt, mint idén. Esett az eső, melyet a korabeli ábrázolásokból, illetve a krónikákból is tudunk. Széchenyi István tréfásan esernyős forradalomnak nevezte. 175 évvel ezelőtt még nem voltak olyan pontosságú és olyan sűrűségű mérések, mint manapság, de Budapesten már működött a gellérthegyi csillagvizsgáló, ahol már mértek. Ezek alapján is bizonyított, hogy Budapesten valóban csapadékos volt az időjárás a forradalom kitörésének napján.

Idén március 15-én nemcsak az eső esett, hiszen a Kékestetőn 10 centiméteres hó hullott, az azóta eltelt napokban viszont folyamatosan emelkedik a hőmérséklet. A népi mondás beigazolódott, Sándor és József már biztosan hozta a meleget, és a következő napokban is tavaszias időjárás várható, ugyanakkor hajnali fagyok még előfordulhatnak.

Az elmúlt napokban azonban nem annyira az esős idő, sokkal inkább a porvihar borzolta az idegeket, ugyanis épp egy porvihar okozott hatalmas tömegbalesetet az M1-es autópályán. Ennek kapcsán Ország Ferenc kifejtette a tudnivalókat.

Mi is az a porvihar? Az erős szél hatására a felszínt alkotó nagyobb rögökbe belekap a szél, melynek hatására azok ugrálva, guruló mozgással elkezdenek helyet változtatni, s ahogy egymással, illetve a talajfelszínnel ütköznek, egyre jobban felaprózódnak, egyre apróbb szemcsék jönnek létre. A szemcsék egy idő után már a nagy szélben egyre magasabb régiókba is eljutnak. Amikor már ez a fajta aprózódás azt a mértéket eléri, hogy nemcsak a talajfelszínnek a közvetlen közelében, hanem néhány méteres, vagy akár több tízméteres magasságokig is feljutnak, akkor már jelentősen befolyásolják a látástávolság mértékét.

A tavaszi időszakban a porviharok, porfúvások például egy markáns hidegfronthoz vagy szélhez kötődően alakulhatnak ki. Bárhol bármikor megtörténhet, de Magyarországon azért vannak olyan régiók, ahol ezek a porátfúvások vagy porszórásos helyzetek nagyobb eséllyel következnek be. Ezek azok a helyek, ahol a talaj minőségéből adódóan jobban fel tud aprózódni, például a homoktalajokon. Hazánkban a nagy szélerózióra veszélyes terület a Szatmári régió, a Dunántúl északi része, illetve a Balaton környéke, valamint a Duna-Tisza köze, így Kecskemét és környéke, Bács-Kiskun vármegye is. A napokban bekövetkezett nagy porvihar is a Dunántúl északi részén történt, az M1-esen.