Újra divat a legendás szabadkai piacon vásárolni

Már gyermekkoromból a nyolcvanas, kilencvenes évekből emlékszem, amikor rokonaim jártak Szabadkára. Különösen a farmerek maradtak meg emlékeimben. Néhány éve pedig már olyan sztorikat is hallottam, hogy a hetvenes években kecskeméti fiatalok stoppal mentek ki Szabadkára, vagy éppen egy tompai lány a határon átkelve, egyszerűen csak elsétált a piacra.

Tavaly májusban eljött a pillanat, amikor először átélhettem a szabadkai piac hangulatát. Aztán jöttek az újabb és újabb kiutazások. Mert, aki egyszer rákap, az vélhetően évente legalább kétszer odalátogat.

Szabadkára utaztunk már hétvégén és hétköznap is. Nagy a különbség. Hétvégén a határnál nagy a tumultus. Mi általában reggel hatkor indulunk el és fél nyolc felé érünk a tompai határra. Volt, hogy 15–20 autó várakozott előttünk a sorban, de már belefutottunk olyanba is, hogy a hosszan kígyózó sorban másfél órába telt, mire átjutottunk a határon. Legutóbb egy szimpla szerdai napon mentünk ki és mindössze egy autó állt előttünk. Villámgyorsan átmehettünk a határon, de meglepődve láttuk, hogy a határ túloldalán a kamionosok sorakoznak, várják, hogy beléphessenek. Mintegy két kilométer hosszon álltak, a két sávból az egyiket lefoglalva. A határ felé autózók kénytelenek voltak a szemközti sávban haladni, mondhatni szabálytalanul, de nem volt más lehetőség.

A határon átkelve könnyen odatalálni a piacra. Az első település Kelebija, majd rögtön utána Szabadka jön. Mintegy tíz kilométer. Szabadkán tábla is mutatja, hogy merre található a piac, eltéveszteni sem lehet.

Parkolókból bőven akad, a piac épülete előtt és a környező utcákban. Vannak üres telkek is, melyeket parkolónak alakítottak ki. A parkolóőr általában az autók között mászkál, könnyű megtalálni. Hétvégén előfordul, hogy vadászni kell üres helyekre, de hétköznap még a piac épülete előtt is voltak szabad helyek.

A piacra beérve az első nagy meglepetés, hogy bárhol lehet dohányozni. Sajnos – hozzátenném, mivel a szerb árusok még a szűk sorok között is vígan pöfékelnek. A vásárlók között is többen égő cigivel a kezükben tolakodnak a tömegben.

A piac több részből áll. Van több fedett csarnok és akadnak szabadtéri standok is. Az új ruházati áru mellett a piac egyik végén zöldség-gyümölcs piac, egy másik részén műszaki és műanyagáruk kaphatók, egy kicsi részén pedig ócskapiac kereshető fel. Így a ruháktól a függönyökön, konyhai edényeken, kozmetikumokon és állateledeleken át a hobbikerti szerszámokig minden kapható. De szó szerint minden.

A ruhás piacon a legnagyobb a kínálat. Szezonálisan vannak áruk, most épp az átmenet a jellemző. Még beszerezhetők a fürdőruhák és nyári szoknyák ugyanúgy, mint a vastagabb nadrágok vagy dzsekik. Nem érdemes az első helyen bevásárolni, bármilyen csábítóak az árak. Mindenképpen körbe kell nézni, mert – tapasztalatom szerint – a belső csarnokok olcsóbbak.

Az olcsó ár valóban alacsony árat jelent. Íme néhány példa. Egy egyszerű nyári miniszoknya 500–800 forintért megvehető, ugyanennek az ára nyár elején még 1000–1200 forint között mozgott. A most divatos Mickey egeres női felsőket is 500 forintért adták egy-egy standon, sok színben és minden méretben. A Retro feliratú női pólók 1000 forintért várták a vásárlókat. Rengeteg férfipólóból lehet válogatni, mindegyiken ismert márkanév díszeleg. Akár már 800 forintért is hozzájuthatunk a tetszetős pólókhoz, de ha jobb minőségűt akarunk, akkor 2500–3000 forintot kell fizetni darabjáért. A kapucnis felsők ára is 2500–5000 között mozog, kinek-­kinek pénztárcája szabhatja meg, melyiket választja. Női nadrágok és felsők 2000-től, farmerek 2500-tól, kabátok 5000-től kaphatók. Ezek kiinduló árak, mert például egy jobb dzseki vagy kabát 15–20 ezer forint.

Az ismert márkanevek rajta vannak a ruhákon, de ennek ellenére természetesen nem mindegyik eredeti. A ruhák anyaga változó, a jobb minőségűek drágábbak. Egyre több olyan árus van, aki török ruhákat árul, melyek véleményem szerint tartósabbak.

A piacon rengeteg a sportos ruházat, valamennyi márkanévvel ellátott. A szabadidőnadrágok 1800-tól, a szűkítettek 1500-tól, a komplett szabadidőruhák 3000-től elérhetőek. A női sportfelsők szintén 800–1000 forintért már megvehetők, akárcsak a hozzáillő leggings nadrágok. Sőt, rövidnadrágot akár már 500 forintért is hazavihetünk.

A cipők miatt is sokan utaznak Szabadkára. A Converse feliratú tornacipők 3000-től kaphatók, a magasszárúak ennél valamivel drágábban. Persze, aki ilyen olcsón vásárolja meg az eredetitől ránézésre semmiben sem különböző Converse cipőt, az felpróbáláskor már megtapasztalhatja, hogy azért közel sem annyira kényelmes, de azért használható. A többi márkás sportcipő is olcsóbb, mint egy eredeti, 5000 forinttól indulnak az árak, de ezek viselete is kompromisszumot kíván.

A sportos viselet mellett elegáns női cipők, csizmák, férfi utcai cipők és persze gyerekcipők is kaphatók. Áruk kedvező, de mindenképpen próbálni kell.

Sajnos, a cipőkkel ellentétben, a ruhákat nem lehet felpróbálni, hacsak a vásárló nem elég elszánt, és nem foglalkozik a nézelődőkkel. Bár tükör minden eladónál van, így egy-egy felső vagy kabát viszonylag egyszerűen felpróbálható. A nadrágokkal már nehezebb a helyzet.

Zoknikat is sokan vásárolnak, melyekből szintén bőséges a választék és olcsón hozzájuthatunk. Elsősorban sportmárkanevek díszelegnek rajtuk, de vannak egyszínűek és mintásak is. Ötös kötegben olcsóbbak, úgy akár 150–200 forintra jön ki darabja. Egyesével vásárolva 220–250 forintba kerülnek. Fehérneműkből viszont nem túl nagy a választék, áruk pedig átlagos.

A ruhás csarnokok mellett érdemes kitekinteni a szabadba is, ahol egy fél soron például konyhai eszközök kaphatók. Jó minőségű edényekből lehet válogatni, áruk jó. Például egy méretesebb lábas, amiben még anyag is van, 4500 forintért megvehető. A nagy méretű kerti grillező 8000 forint. Serpenyők és konyhai gépek mellett bográcsokból is akad bőven.

A márkás röviditalok mellett a helyi specialitások is helyet kapnak a standokon. A ránézésre eredeti, márkás whiskey-­k ára csábító, 2500 forintért is megvehetők, de ízük meg sem közelíti a nálunk, boltban kapható, drága nedűjét. Ugyanakkor a helyi szilvapálinkájuk, a rakija od sljiva finom, olcsó, egy liter 900 forint, és valóban 50 százalékos alkoholtartalmú.

Piacozás közben jólesik egy kis falatozás. A vendéglátós soron megkóstolhatók a helyi specialitások, például a plejskavica. Zsemlébe vagy sült tésztába kérhető a helyi húsos pogácsa, a köreteket mindenki maga teszi hozzá az önkiszolgáló részről. Ára 650 forint körül mozog.

Az illemhelyre sem lehet panasz. Több helyen is van a piacon, 150 forintba kerül és tiszta. Gyakran takarítják.

A piacnak egyedi hangulata van, engem nagyban emlékeztet az egykori józsefvárosi piacra. Persze, csak annak csábító mindez, aki türelmes, nem riad vissza egy kis tömegtől, és szereti az egyszerűbb, olcsóbb dolgokat.

Fontos tudnivalók a szabadkai úthoz