Pálinka lesz befőtt helyett a meggyből

Máskor ilyentájt, a kajszi szürete végéhez közeledve, a pálinkafőzők üstjeiben már javában rotyogott e gyümölcs cefréje. Idén azonban nagyon kevés fő e népszerű papramorgóból. A friss gyümölcs értékesítésével nemigen akadt gondjuk a gazdáknak, jó áron adták el a hetipiacokon, gyakran közvetlenül a fák alól. Például a kecskeméti vásárcsarnokban, ahol általában is kedvezőbbek a gyümölcsfélék árai a más nagyvárosokban tapasztaltakhoz képest, a tavalyi ár duplájáért, 500–800 forintért mérik. A kereskedők import kajszival sem tudták enyhíteni eme drágaságot, lévén a külhoni baracknak a hazainál is borsosabb ára.

A termésveszteség negatív rekordját azonban valószínűleg nem az idén múlja alul a kajszi. A 2002-es évben Bács-Kiskun megyében mindössze 14 tonnát regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. Szintén kevés, 133 tonnát szüreteltek a megyében 2012-ben, majd három év múlva 800 tonna jött össze, a 4-6 ezer tonna éves hozamokhoz képest.

A falugazdászok ismeretei szerint, az őszibarackot illetően nem lesz ily mérvű szegénység. De bőség sem. Az utóbbi gyümölcsből is sokat megkaparintott a virágzáskori hideg időjárás. Bács-Kiskun megyében, a KSH adatai szerint, az utóbbi 5 évben 1800–3800 tonna között mozgott az őszibarack hozama. Jelenleg úgy számolják, a 2 ezer tonnát nemigen haladja meg az össztermés.

A hivatásos szeszfőzőket nem bántja túlságosan a barackfélék termésének jelentős elmaradása. Szerintük ezt a hiányt kárpótolja a többi gyümölcsféle.

– Meggyből nagyon sok termett és meglehetősen jó hozamokkal rukkolt elő a cseresznye is. Szilvából várhatóan összességében nem lesz kimagasló termés, de úgy tűnik, a Homokhátságon helye válogatja, mennyit szüretel abból a gazda. Például néhol a vörösszilva-fák roskadoznak a szemek alatt – osztotta meg információit a Petőfi Népé­vel Surin János, a törteli lepárló tulajdonosa.

Az imént felsorolt gyümölcsök vélhetően jókorát lendítenek a bérfőzők forgalmán, ugyanis jelentős részüket nem a termesztők, hanem inkább az időjárás kényszeríti a cefrés hordókba. A júniusi esőzések sok gazdaságban okoztak kárt azzal, hogy felrepesztették a meggy- és cseresznyeszemeket. Ezért a konzerviparnak szánt gyümölcsök jó része befőtt helyett a pálinka alapanyagává vált.

Az új adó a főzetőket nem érinti

A szeszfőzési idényt beárnyékolja most a hír, amely szerint egy uniós szabály alapján a kormány népegészségügyi termékadót (neta) szándékozna kivetni a pálinkára. Az adó hektoliter fokonként 1500 forinttal drágítaná meg az égetett itókákat. Surin János szerint ebből félreértések származtak.

– Magától jött a kérdés: vajon milyen hatással lesz az adóztatás a szeszfőzőkre, megéri-e egyáltalán pálinkát főzetni? Nálunk, Dél-Pest megyében sokan értelmezték tévesen a neta gyümölcspálinkákra való kivetését. A bérfőzdéket, a főzetőket ez az adó nem érinti, a kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkákra vonatkozik. Tehát, ha esetleg valamikor kivetik, értelemszerűen a kisüzemi-­kereskedelmi pálinkafőzők terheit növeli majd.