Eltűntek a kertekből az idénymunkások

Ez idő tájt legfőképpen a szamócatermesztők szembesülnek a már évek óta súlyosbodó problémával, a munkaerőhiánnyal. Ráadásul idén a szokatlanul meleg április végi, május eleji időjárás felgyorsította a bogyók érését. A szedéssel még a kisebb gazdaságokban is alig boldogul a gazda és családja. Segítséget keresnek, de nem találnak, hiába ígérnek megemelt fizetséget. A pár évvel ezelőtti hatszáz-hétszáz forint helyett ma már ezer forintnál kezdődnek az órabérek, de még akkor sem akad jelentkező, ha a termés megmentése érdekében további háromszáz-négyszáz forintot ígér rá a gazda.

– Tele vannak az újságok hirdetési rovatai kertészetimunka-ajánlatokkal, ám jelentkező nincs. Úgy nyolc-tíz éve még csak-csak találtunk segítséget, de már akkor is főleg romániai vendégmunkásokat. Viszont többségük nem dolgozik már itt, továbbmentek Nyugatra, ahol megkeresnek a szamócásokban óránként 2500–3500 forintnak megfelelő pénzt – mondta el szüreti tapasztalatait Réger Béláné Nagy­kőrösön.

A munkaerőhiány gyakorlatilag minden kertészeti ágazatot megvisel, olyannyira, hogy egyes gazdaságok kénytelenek szűkebbre fogni a termesztés méreteit.

Karádi Tamás a Kecskemét-­Borbási Hírös Faiskola Kft. ügyvezetője azt mondja: gazdaságukban komolyan fontolóra vették a gyümölcsös ültetvények csökkentését, mert a szüreteket szinte lehetetlen előre tervezni, és főleg lebonyolítani.

– Kertészeti munkákra vállalkozó embereket már nem találunk a környéken. A munkaerő-közvetítő, akivel ez idő tájt tárgyalunk, Túrkeve környékéről tud majd toborozni hozzánk idénymunkára, áfa nélkül számolva 1100 forint órabérért. Egyelőre bizonytalan minden, még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán tudnak-e elfogadható módon szüretelni a leendő vendégmunkások. Az a baj, hogy a kertészetben nincs olyan tevékenység, amihez ne kellenének idénymunkások, tehát termékszerkezet-váltással sem lehet orvosolni a problémát. Az órabérek pedig nőnek, a jelenlegi értékesítési árszinten lassan nem éri meg a foglalkoztatás – összegezte a munkaerőhelyzetet Karádi Tamás.

Kiskunfélegyházán Barna Ferenc szerint a közmunkaprogrammal is magyarázható a mezőgazdasági munkaerő hiánya.

– Az állás nélkül maradtak többsége, közöttük azok is, akik korábban mezőgazdasági idénymunkát végeztek, most inkább a közmunkát vállalják. Vissza lehetne orientálni őket, amennyiben erre lenne törvényhozói szándék. Ha visszajönnének, felmerül az újabb kérdés: meg tudjuk-e fizetni őket? A zöldséges kertészetben például a hidegházi hajtatásban, a teljes idényre vonatkozóan a külső segítségre jutó költség négyzetméterenként körülbelül nyolcszáz-ezer forint. Ennyi kiadás, a nyomott felvásárlási árak mellett, már nagyon megterheli ezt a rendkívül költségérzékeny ágazatot – mondta.

A kertek nem vonzzák a diákokat

Támogatást kaphatnak azok a mezőgazdasági és vendéglátóipari vállalkozások, amelyek a nyári szezonban diákokat foglalkoztatnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium júni­us 18-án indítja az augusz­tus végéig tartó nyári diákmunka-­programot. A mezőgazdasági vállalkozásoknak a diákok munkabére, valamint a szociális hozzájárulási adó összegének együttesen csak 25 száza­lékát kell állniuk, e költség nagyobb része központi támogatás. Az általunk megkérdezett gazdálkodók elmondták: eddig még nem volt lehetőségük arra, hogy diákokat foglalkoztassanak. A fiatalok közül csak nagyon kevesen vállalnak kertészetekben munkát, ahelyett inkább az állami intézményekben, esetleg a vendéglátásban helyezkednek el a szünidőben.